
A digitalizáció az adóhatósággal való kapcsolattartásban jelentene nagy segítséget, ha nem akadozna rendszeresen a szolgáltatás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból. A lakosság egyre szélesebb körében elterjedt a digitalizáció, de még mindig nagy a lemaradás a digitális kompetenciák terén az európai uniós átlaghoz képest.
2026. július 07., 10:252026. július 07., 10:25
2026. július 07., 11:532026. július 07., 11:53
Az AtlasIntel adatai szerint a digitalizációval kapcsolatos negatív percepciók számottevően nőttek: míg 2026 márciusában csupán 4,2 százalék érzett elégedetlenséget, ez az arány júniusra 11,2 százalékra emelkedett. A kutatók ezt úgy értékelik, hogy bár a digitalizáció támogatottsága továbbra is erős, „nem feltétel nélküli, és határozott politikai cselekvést igényel”.
A felmérés mindhárom hullámában (2025 november, 2026 március, 2026 június) a válaszadók nagy többsége – 84,3 százalék, 86,6 százalék és 81,6 százalék – úgy nyilatkozott, hogy az állami digitalizáció „lassan” vagy „nagyon lassan” halad.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter bejelentette: az év második felében új, felhasználóbarát portált indít az ANAF az online ügyintézés gördülékennyé tétele érdekében.
Ezzel párhuzamosan mindössze 8,6 százalék gondolja úgy, hogy Románia jelenleg „eléggé” vagy „nagyon” digitalizált. A többségi vélemény ugyanakkor elmozdult: míg 2025 novemberében a lakosság 51,8 százalék-a „kevésbé digitalizáltnak” látta az országot, 2026 júniusára a „részben digitalizált” kategória vált dominánssá (40,8 százalék).
A teljes körű, személyes ügyintézést kiváltó állami digitalizáció támogatottsága is nőtt:
A mindennapi gyakorlatban ez már jól látszik: a románok 88 százaléka online foglal időpontot állami kórházba, 82 százalék pedig interneten intézi a helyi adókat vagy a szükséges iratokat. Egyetlen terület maradt, amelyen a fizikai jelenlét továbbra is erős: a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, ahol 74 százalék még mindig a személyes élményt részesíti előnyben.
A digitalizáció legfőbb kockázataként az adatbiztonság jelenik meg: a jogosulatlan hozzáférést 2026 márciusában 56,9 százalék, júniusban 52,3 százalék nevezte meg elsődleges aggodalomként.
Az Európai Bizottság Digital Decade jelentése szerint a romániaiaknak csupán 31 százaléka rendelkezik alapvető digitális kompetenciákkal. A lakosság önértékelése azonban javul: a „gyenge” vagy „nagyon gyenge” készségeket jelölők aránya 2025 novemberében még 19,1 százalék volt, 2026 júniusára 10,1 százalék-ra csökkent. A „közepes” szintet jelölők aránya folyamatosan nő (41,1 százalék-ról 44,4 százalék-ra).
A digitális szakadék továbbra is jelentős: a 18–29 évesek 96 százalék-a használ állami digitális szolgáltatásokat, míg a 70 év felettiek körében ez az arány mindössze 48,2 százalék. Városban 90 százalék, vidéken 61,5 százalék a digitális ügyintézés elterjedtsége.
Az AtlasIntel az Edge Institute megbízásából készítette a kutatást, 2002 fős mintán, 2026. június 17–21. között. Az összehasonlító elemzés a korábbi hullámokat is tartalmazza: 2025 november (2 250 válaszadó), illetve 2026 március (2325 válaszadó). A felmérés hibahatára 2 százalékpont, 95 százalék-os megbízhatósági szinten.

Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!