2009. szeptember 25., 10:332009. szeptember 25., 10:33
A szakszervezet attól tart, hogy a jogszabály hatálybalépését követően már október elsejétől 11 tanári pótlék szűnik meg, ami mintegy 40 százalékos bércsökkenéshez vezet, miközben korábban arról volt szó, hogy csupán január elsejétől módosulnak a bérek. „A helyzet rendkívül súlyos. Az az érzésem, hogy a szóban forgó cikkelyt azért írták bele a törvénybe, hogy az év utolsó hónapjaiban csökkentsék a béreket.
Arról kaptunk híreket, hogy a kormánynak nincs pénze az utolsó három havi bér kifizetésére” – közölte a FSLI első alelnöke, Simion Hăncescu. Liviu Pop, az érdekképviselet főtitkára közölte, pénteken javaslatot tesznek arra, hogy az elnökválasztási kampány időszakában, november 16-a környékén szervezzenek tiltakozó megmozdulásokat, hogy ezzel megbénítsák a választási folyamatot.
„Ha október 5-éig nem oldódik meg semmi, október 7-ére Bukarestbe tüntetést hívunk össze az összes szakszervezeti tömörülés részvételével” – szögezte le a főtitkár. A pénteki gyűlésen a FSLI-vezetők fontolóra veszik az érdekképviselet máramarosi szervezetének javaslatát, amelynek értelmében november 16-i kezdettel országos sztrájkot robbantanának ki. Egyúttal arról is döntenek, milyen tiltakozási formákkal vesznek részt a Közalkalmazottak Szövetsége által a bértörvény ellen kezdeményezett akciókban.
Máramaros megyében olyan szintű már az elégedetlenség Liviu Pop szerint, hogy hétfő óta a megye mintegy 11 tanintézetében összesen megközelítőleg négyezer pedagógus lépett japán sztrájkba. A FSLI szerint a bérezési törvény hatálybalépését követően megszűnik a vidéki oktatóknak járó pótlék, a jutalom, az elhalálozási támogatás, valamint a vezető beosztásban dolgozó vagy osztályfőnöki tisztséget vállaló pedagógusoknak járó pótlék.
Ennek nyomán a szakszervezet számításai szerint átlagosan 40 százalékkal csökkenhet a bérük. Közben az egészségügyi dolgozók is sztrájkra készülnek: a Sanitas Szakszervezet bejelentette, hogy október 20-át követően tízezres tüntetést szervez, majd általános sztrájkot kezdeményez, ha az egészségügyi tárca nem biztosítja az egészségügyi dolgozók bérét.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.