Csökkenő büntetések a zsúfolt börtönök miatt

Havonta több nappal csökkentik a jövőben azon elítéltek börtönbüntetését, akik nem megfelelő körülmények között kénytelenek szabadságvesztésüket tölteni – döntött szerdai ülésén a kormány. A kabinet most elfogadott rendelete a 2013/254-es jogszabályt módosítja, amely a szabadságvesztés letöltésének körülményeit szabályozza.

Az igazságügyi tárca által kidolgozott módosítás értelmében minden olyan hónapért, amelyet az elítéltnek nem megfelelő körülmények között kell a börtönben eltöltenie, három napot vonnak le a szabadságvesztéséből. A nem megfelelő körülmények azt jelentik, hogy egy fogvatartott számára három négyzetméternél kevesebb hely jut. A kedvezményt visszamenőleg, 2012. július 24-től számítva alkalmazzák. A csökkentést nem kell külön kérvényezni, az automatikusan jár, és az előzetes letartóztatásban levő személyekre is érvényes. A börtönkórházakban ápolt fogvatartottakra ugyanakkor nem.

A módosítást kettős céllal dolgozták ki: egyrészt hogy kárpótolják azokat, akik kénytelenek túlzsúfolt cellákban letölteni a büntetésüket, másrészt, hogy csökkentsék a börtönök túlterheltségét.
Mint ismeretes, Romániát súlyos bírsággal fenyegeti az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a börtönök túlzsúfoltsága miatt, sőt egyes esetekben már kártérítés fizetésére is kötelezte. A közelmúltban belpolitikai botrányt okozott, hogy Raluca Prună igazságügy-miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM) úgy nyilatkozott: hazudott az EJEB bíráinak, amikor azt mondta, rendelkezésre áll a szükséges egymilliárd euró hét új börtön megépítéséhez. A túlzsúfoltság és az embertelen körülmények között júliusban az ország több fegyintézetében is fogolyzendülés tört ki.

A börtönök kapcsán korábban az okozott botrányt, hogy számos elítélt visszaélt azzal a lehetőséggel, miszerint minden publikált tudományos dolgozat egy-egy hónappal lerövidítette büntetésüket. A 2013-ban hozott rendeletnek elvileg a társadalmilag hasznos munkát kellett volna ösztönöznie, valójában azonban kiskapuvá vált, amelyet üzletszerűen használnak ki az elítéltek büntetésük lerövidítésére. Míg korábban évente egy-két könyvet publikáltak a rabok, tavalyelőtt csaknem 70, tavaly pedig több mint 330 ilyen „tudományos dolgozatot\" adtak ki. Ráadásul kétes minőségű, tudományosnak nem nevezhető, esetleg egyenesen másolt művekkel álltak elő, amelyeket azonban a büntetés-végrehajtási intézmények vezetői elfogadtak.

A kormány ennek nyomán felfüggesztette a jogszabály hatályát, majd júniusban olyan rendeletet fogadott el, amely szerint augusztus 31-e után csak azokat a börtönben írt könyveket, újításokat, vagy szabadalmakat vehetik figyelembe a feltételes szabadlábra helyezést elbíráló bizottságok, amelyek tudományos értékét az oktatási minisztérium kutatásügyi országos tanácsa vagy a szabadalmi hivatal igazolja. A tudományos tevékenység címén ezentúl legfeljebb 20 napot engedhetnek el az elítélt börtönbüntetéséből, függetlenül attól, hogy hány könyvet vagy tudományos dolgozatot publikált.