2010. június 02., 15:282010. június 02., 15:28
Az egészségügyi decentralizáció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórházak vezetőségét az önkormányzat nevezi ki, és szintén az önkormányzat kapja meg a felügyeleti jogot az egészségügyi biztosítóval kötött szerződés felett: ellenőrizheti a menedzserek munkáját, a pénz felelős elköltését. Ezzel a döntés közelebb kerül a betegekhez és ugyanakkor megszűnik a jelenlegi „kétfejű” rendszer, amelyben a kórházépületek önkormányzati tulajdonban vannak, de a vezetőséget a szakminiszter nevezi ki.
„Ez az utóbbi évek legfontosabb lépése az egészségügyben, és azt a célt szolgálja, hogy a döntési jog közelebb kerüljön a közösség tagjaihoz, amely maga dönthet a saját ügyeiben. - állítja a tárcazevező - Nem akarom azt a képzetet kelteni, hogy ez minden bajra gyógyír lesz, de hosszú távon ez az egyetlen életképes megoldás, ami hatékonyabb működtetéshez, átláthatóbb, felelősebb kórházirányításhoz vezethet. 435 kórházat nem lehet Bukarestből irányítani, ezt a gyakorlat többször bebizonyította”.
Cseke Attila elmondta: az Egészségügyi Minisztérium kötelékében tartozó 435 kórház közül 373 kerül át ezzel a lépéssel az önkormányzatokhoz, a helyi vagy megyei tanácsok felügyelete alá. A lista végleges, a ma elfogadott kormányhatározat hagyja jóvá, az átadás pedig a szaktárca és az önkormányzatok közötti szerződés nyomán, 30 napon belül kerül átadásra, tehát a következő menedzseri versenyvizsgát már az önkormányzatok szervezik meg. A minisztérium kötelékében marad 62 országos jelentőségű kórház (szakintézetek, illetve néhány egyetemi központban működő sürgősségi egyetemi kórház).
„A decentralizációval önkormányzataink megerősödnek és közvetlenül felelőssé válnak azokért a hiányosságokért, amelyeket gyakran eddig is rajtuk kértek számon. Tehát javítani tudnak a helyzeten, európai forrásokat pályázhatnak meg, és ez az egész egészségügyi rendszer stabilitását szolgálja. Ugyanakkor, a decentralizáció nem jelent külön megterhelést rájuk nézve, hiszen a kórházak finanszírozása ezentúl is a biztosítóval kötött szerződésen keresztül történik, és a minisztérium is biztosítja az országos egészségvédelmi programokon keresztül folyósított pénzt” – magyarázta a miniszter.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.