Fotó: Ilusztráció
2011. április 17., 16:152011. április 17., 16:15
Az egészségügyi miniszter tegnap a Pro TV egyik műsorában elmondta: már nem tervezik a hamburgeradó bevezetését, mivel az nem időszerű, és Románia nincs rá felkészülve. A miniszter szerint konkrét tervezet nem is készült a gyorséttermi ételekre, édességekre és cukrozott üdítőitalokra kivetendő különadó bevezetéséről, amelynek alkalmazásával az államkasszát gyarapították volna. Romániában nagyon nehéz lenne bevezetni ezt az adónemet, mondta Cseke, Magyarország példáját említve, ahol nem sikerült alkalmazni a hamburgeradóval kapcsolatos kormányzati terveket. A miniszter szerint ennek ellenére az elképzelés kapcsán kialakult közvita hasznos volt, mivel ráirányította a figyelmet a gyerekkori elhízásra.
Cseke Attila 2010 januárjában beszélt először arról, hogy az egészségügyi minisztérium új adónemet vetne ki a fast-food termékekre, édességekre és cukrozott üdítőitalokra. Az új adó révén befolyt összegek – a 2006-ban bevezetett szenvedélyadóhoz hasonlóan – az egészségügyi tárca saját jövedelmét képeznék, ezeket befektetésekre, egészségügyi programok finanszírozására, valamint gyógyszerekre és a betegellátás költségeire fordíthatnák, mondta akkor a miniszter.
A miniszter a Pro TV műsorában arról is beszélt, hogy a 67 vidéki kórház öregotthonná való átalakításával 175 millió lejt takarít meg a kormány, de mint hangsúlyozta, nem ez volt az átszervezés elsődleges célja. A miniszter elmondta, 2011-ben két nagy országos beruházási programot indítottak be, az egyiket az onkológia, a másikat az intenzív terápia területén. A vidéki kórházak bezárásával ugyanis a mentősöknek sokkal nagyobb területet kell lefedniük, hangsúlyozta. Cseke szerint 40 millió eurót utaltak ki az onkológiai részlegek korszerűsítésére, hiszen miközben Romániában és Európában is folyamatosan növekszik a rákos megbetegedések száma, nálunk ezek a részlegek nagyon leromlott állapotban vannak. Rámutatott, évek óta nyilvánvaló volt, hogy a kórházátszervezés nem lesz problémamentes, más országokban sem volt az. Egyébként a hétvégén újabb tiltakozásokra került sor a Maros megyei Sármáson és a Brassó megyei Feketehalmon a helyi kórház bezárása miatt.
Cseke Attila arról is beszámolt, hogy az egészségügyi tárca költségvetését idén és jövőre is ki kellene egészíteni, hiszen az év második felében lejár az egyes egészségügyi programokra szánt pénz. Hozzátette, jövőre a rezidens orvosok bére 35 és 75 százalék közötti összeggel nő, így nagyobb büdzsére lesz szükség. Ráadásul az alapfokú ellátást is újra kell gondolni, és erre nagyobb összeget szánni, tette hozzá.
Traian Băsescu államfő a hétvégén támogatásáról biztosította az RMDSZ-es minisztert és az általa kezdeményezett egészségügyi reformot. Szerinte ezt a sürgősségi ellátás megerősítésével kell folytatni. „Nemcsak támogatom az egészségügyi reformot, de úgy gondolom, hogy ez csak a kezdet. Folyamatban van egy versenytárgyalás megszervezése, amely során hat újabb helikoptert vásárol a minisztérium” – mondta az államelnök. Băsescu kifejtette, a sürgősségi ellátást kell fejleszteni, hogy a betegeket azonnal egy jól felszerelt, korszerű kórházba lehessen szállítani, ahol nem merül fel annak a kockázata, hogy nem a legmegfelelőbb ellátást kapják, mint történt a vidéki kórházak esetében.
Az egészségügyi tárca egyébként bejelentette, az intézmény honlapján (www.ms.ro) közvitára bocsátotta azt a javaslatot, miszerint az önkormányzatok kiegészítő fizetést adhatnak az alárendeltségükbe tartozó egészségügyi intézmények szakszemélyzetének. A kormányrendelet-tervezet értelmében a szaktárca megteremti a törvényes keretet ahhoz, hogy az önkormányzatok többletfizetést adhassanak az orvosoknak és asszisztenseknek. A kísérleti programban eddig négy önkormányzat vállalta a részvételt: Nagyvárad, illetve Lupény helyi tanácsa, valamint Szatmár és Brăila megye tanácsa. Ezek havonta vagy negyedévente kiegészíthetik saját költségvetésükből az egészségügyi személyzet egyes tagjainak bérét. Cseke Attila szerint a közvita ideje alatt újabb önkormányzatok csatlakozhatnak a programhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!