Sokba kerültek a választások. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
A 2024-es helyhatósági és európai parlamenti választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki. Az összegeket szerdán ismertette az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
2026. január 21., 18:262026. január 21., 18:26
Adrian Țuțuianu sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra a 2024-es és a 2025-ös választások megszervezésével kapcsolatos kiadásokat és egyéb adatokat. Elmondása szerint a választópolgáronkénti költségek az EP-választásokon a Romániában szavazók esetében 26 euróra, a külföldön voksolók esetében 45 euróra rúgtak – számolt be az Agerpres hírügynökség.
Az AEP elnöke beszámolt arról is, hogy a 2025-ös elnökválasztásra nyomtatott szavazólapok 1,9 millió euróba kerültek, a 2024-es elnökválasztás szavazólapjaiért 1,794 millió eurót, a parlamenti választásokra nyomtatott szavazólapokért 6,578 millió eurót, a helyhatósági választásokra nyomtatott szavazólapokért 5,451 millió eurót fizettek.
Țuțuianu szerint, ha a szavazólapok egyoldalasak lennének, mintegy 80 százalékkal csökkennének a költségek. Az AEP elnöke azt is elmondta, hogy a választási kiadások nagy részét – 67 százalékát – a választások lebonyolításában részt vevő személyeknek fizetett összegek teszik ki.
Arról is beszámolt, hogy 2024-ben 631 választási rendellenességet vettek jegyzőkönyvbe és 18,7 millió lejre róttak ki bírságot. A politikai pártok összesen 19,2 millió lej büntetést kaptak a pártfinanszírozási törvény megsértése miatt.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!