
Kizárt? Ciolacu szerint maga Kelemen Hunor RMDSZ-elnök utasítaná vissza a miniszterelnöki felkérést
Fotó: RMDSZ
Kizártnak nevezte Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, hogy Kelemen Hunor legyen a miniszterelnök abban az esetben, ha a ő nyerné meg az államfőválasztást.
2024. október 02., 08:592024. október 02., 08:59
2024. október 02., 12:112024. október 02., 12:11
Ciolacu erről kedden este beszélt a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva. A kormányfőt Sorin Grindeanu közlekedési miniszternek, a PSD első alelnökének hétfő esti kijelentéséről kérdezték, amelyben nem zárta ki egy, a PSD és az RMDSZ közötti koalíció lehetőségét.

Lehetségesnek nevezte a PSD és az RMDSZ közötti koalíció létrehozását a választásokat követően a nagyobbik román kormánypárt első alelnöke, Sorin Grindeanu, aki szerint az is megtörténhet, hogy a magyar alakulat adja a kormányfőt ebben a felállásban.
Ciolacu erre reagálva kifejtette, hogy a választási eredmények függvényében a jövőben is a jelenlegi koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) marad a fő opció. Hozzátette ugyanakkor, hogy
„figyelembe véve a jelenlegi kontextust: a háborút, a helyreállítási tervvel kapcsolatos tárgyalásokat, Románia OECD-csatlakozását”. „De ezt a románoknak kell eldönteniük” – jegyezte meg szociáldemokrata párti vezető.
Arra a kérdésre, hogy felkérné-e miniszterelnöknek Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, Ciolacu úgy reagált: azt szerinte maga az RMDSZ elnöke sem fogadná el.
– szögezte le.
Mint arról beszámoltunk, amikor Ciolacu múlt szombati, kolozsvári látogatásán rákérdeztünk, hogy kinevezne-e magyar kormányfőt egy esetleges PSD–RMDSZ-koalíció esetén. „Várjuk meg, mit határoznak a románok” – felelte a választások kimenetelére utalva a kormányfő.

Elsősorban kampánycélból tett látogatást Kolozsváron szombaton az államelnöki tisztségre pályázó Marcel Ciolacu kormányfő, megtekintve többek között a mesterséges intelligenciára szakosodott kutatóközpontot építkezési munkálatait.
Ciolacu a Digi24-nek nyilatkozva elmondta, hogy „normálisnak” látja a PSD–PNL-koalíciót, és hozzátette, hogy az AUR az egyetlen párt, amellyel kizárja a tárgyalások lehetőségét.
„Nekem határozottan nincsenek a legcsekélyebb aggályaim sem Ciucă úrral kapcsolatban” – jelentette ki, felidézve, hogy a koalíciós súrlódások ellenére mindvégig jó viszonyt ápolt Ciucával, akkor is, amikor a PNL elnöke volt a miniszterelnök, és akkor, amikor a két párt közötti rotációs megállapodás nyomán ő vette át a kormányfői tisztséget.
Leszögezte: a leendő kormányfő kiléte a választások eredményétől függ. A PSD elnöke ugyanakkor bírálta a PNL-s vezetők kijelentéseit, amelyekben egy új jobboldali koalíció megalakítását javasolták. Emlékeztetett arra, hogy Romániában már volt ilyen szövetség, amely „katasztrofálisnak” bizonyult, és „a románok szavazata ellenében alakult”, hiszen a PSD nyerte a választásokat.
Ciolacu egyúttal nem zárta ki annak a léehetőségét, hogy Victor Ponta volt miniszterelnök, a PSD korábbi elnöke elinduljon a választáson a PSD listáján.
Kelemen: a választást megnyerő párt jogosult a miniszterelnök kijelölésére
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden azt mondta, hogy a választásokon győztes pártnak kell elsőként esélyt kapnia a miniszterelnöki tisztségre. Ezzel Sorin Grindeanunak, a PSD első alelnökének kijelentését kommentálta, miszerint a következő miniszterelnököt akár az RMDSZ is adhatja.
„Az elv az, hogy akinek a legtöbb mandátuma van, az kapja meg először az esélyt a többség kialakítására, és én ebből a szabályból indulok ki. Ezt a szabályt nem mindig tartották be, nézzük meg, mi történt 2014 után, ha nem megyünk vissza egészen 2004-ig, de ez a szabály és az elv, amiből ki kell indulnunk. Persze, lehet azt mondani, hogy „megosztjuk a hatalmat”, amit jelenleg Marcel Ciolacu mond, lehet azt mondani, hogy a miniszterelnök egy másik pártból, egy kisebb pártból érkezik, de én nem támaszkodom ilyen kivételre. Úgy gondolom, hogy a választások után – és ezt december 1-je után fogjuk látni – akinek a legtöbb mandátuma van, annak kell először esélyt adni a többség kialakítására” – mondta Kelemen Hunor a B1 TV-nek nyilatkozva.
Hozzátette, hogy öt olyan RMDSZ-es politikus is van, akik ebben a pillanatban képesek lennének koalíciós kormányt vezetni. „Nem ez a probléma, nem vagyunk ebben a helyzetben, valószínűleg nem is leszünk 2024-ben, az év vége felé, de lenne egy jó miniszterelnökünk” – mutatott rá a szövetségi elnök.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ belépne-e a kormányba, ha a választások után egy leendő PSD–PNL-koalíció meghívná, azt mondta, hogy „ez a feltételektől, a matematikától függ”. „A politikai matematika nagyon egyszerű: ha két pártnak többsége van, nincs szükségük egy harmadikra. Ha nincs többségük, akkor szükségük van egy harmadikra, Persze itt jön egy másik számítás a stabilitásról, hogy mennyire konzisztens a többség, nem akarok belemenni ezekbe a spekulációkba (...) A szándék helyes, ez minden politikai vezető legitim szándéka, és a választók döntenek” – mondta Kelemen Hunor.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
szóljon hozzá!