
Liviu Dragnea a törvényről: nem tudom, hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi
Fotó: PSD
Liviu Dragnea, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke szerint szükséges egy olyan törvény, amely révén szankcionálhatóak lennének azok, akik külföldön „lejáratják” Romániát.
2018. március 14., 10:022018. március 14., 10:02
Törvényt akar a Romániát külföldön „lejáratók” ellen Liviu Dragnea. A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt erről.
mivel ezek az emberek, mint Monica Macovei és egyéb európai parlamenti képviselők, akik hazudoznak a saját hazájukról, akik lejáratják a saját hazájukat, sok kárt okoznak, ami miatt elveszítjük a szuverenitásunkat, a méltóságunkat, a tiszteletet, és nem nyerünk semmit sem cserébe” – hangoztatta Dragnea.
A politikus szerint olyan törvényre van szükség, amely lehetővé teszi a román állam számára, hogy „helyreállítsa ezeket a dolgokat”. „Nem tudom hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi. Az ember nem lehet közönyös és inaktív. Önöknek jól esik, ha az országunkról hazugságokat terjesztve ennyi rossszat mondanak? Hogy hazugságokat mondjanak? Nem bűncselekményről beszélek, de valakinek fizetnie kell.
– mutatott rá Dragnea.
Lapunk kíváncsi volt arra, hogyan érintheti egy ilyen törvény a romániai kisebbségi helyzettel kapcsolatos, külföldön elhangzó bírálatokat, hiszen
Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának romániai betartásáról készült, az Európa Tanácshoz benyújtott hivatalos jelentéshez csatolt árnyékjelentést készítő munkacsoportot vezette, a Krónikának elmondta: az árnyékjelentések szerzőit elvileg nem fenyegetheti ilyen veszély.
„Amennyiben elfogadnák a törvényt, dikerkt módon nem befolyásolná az ilyen folyamatokat, mivel nemzetközi dokumentumok rögzítik, hogy az ilyen témákban ki kell kérni a civil szféra véleményét is. És persze az is egyértelmű, hogy mindenkinek jogában áll hangot adni a véleményének. Ha azonban ez valamiért problémás, akkor a nemzetközi szerződések arra is lehetőséget adnak, hogy az árnyékjelentések szerzői megőrizhessék a névtelenségüket. Sőt amennyiben a jelentés készítői olyan országban élnek, ahol veszélyben van a szólásszabadság, még azt is kérhetik, hogy ne is hozzák teljes egészében nyilvánosságra az árnyékjelentést” – mutatott rá Toró.
– szögezte le a Krónikának Toró Tibor, aki azt is hozzátette: nem hiszi, hogy a kormány tényleg meg merné lépni, hogy elfogadtasson egy ilyen törvényt. Balogh Levente
Dragnea: megfojtja Romániát a párhuzamos állam
A PSD elnöke a kormánypártok kommunikációs stratégiáját folytatva ismét a „párhuzamos állam” negatív hatásairól beszélt. Dragnea szerint a párhuzamos állam olyan polip, amely megfojtotta Románia fejlődését, Klaus Johannis államfő pedig egyike a rendszer kedvezményezettjeinek. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem világos, miért érzi úgy az államfő, hogy védelmet kell nyújtania a párhuzamos állam egyes részeinek.
„Annyi rosszat tettek és tesznek, hogy ez már nem maradhat büntetlenül. A párhuzamos állam egyének olyan, sajnos nagy csoportja, elképzelhetetlen leágazásokkal, amely törvénytelenül és illegitim módon gyakorolja az államhatalmat, átvéve a demokratikus úton megválasztott legitim hatalom helyét" – mutatott rá Dragnea.
A politikus szerint a párhuzamos államhatalmat a titkosszolgálatok, az ügyészek egy része, a kormányőrség tagjai, pénzügyőrök, adóellenőrök, rendőrök, vámosok és a magánszféra képviselői alkotják. Úgy vélte, ez a csoport nem csupán a fejlődést akadályozta, de embereket tett tönkre, vetett börtönbe, bűnözőket hagyott futni, idegen érdekeket szolgált, a románokkal szemben külső gazdasági érdekeket védett, és pártok belső választásaiba, valamint az országos választásokba, a kormányalakításba is beavatkozott, emellett bűnvádi dossziékat fabrikál vagy nyomozásokat zárat le.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
2026 első kilenc hónapjában 1 555 gépjárműtűzhöz riasztották a tűzoltókat, ami naponta közel hat esetnek felel meg.
Országos megelőző programot indít az adóhatóság az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrésére. Az új rendszerben előbb figyelmeztetik azokat az adófizetőket, akiknél lehetséges eltéréseket vagy hiányosságokat azonosítanak.
November 2-től újból ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben az élelmiszerek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra buzdít mindenkit, hogy posztoljanak fényképeket a kórházi ételekről.
szóljon hozzá!