Liviu Dragnea a törvényről: nem tudom, hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi
Fotó: PSD
Liviu Dragnea, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke szerint szükséges egy olyan törvény, amely révén szankcionálhatóak lennének azok, akik külföldön „lejáratják” Romániát.
2018. március 14., 10:022018. március 14., 10:02
Törvényt akar a Romániát külföldön „lejáratók” ellen Liviu Dragnea. A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt erről.
mivel ezek az emberek, mint Monica Macovei és egyéb európai parlamenti képviselők, akik hazudoznak a saját hazájukról, akik lejáratják a saját hazájukat, sok kárt okoznak, ami miatt elveszítjük a szuverenitásunkat, a méltóságunkat, a tiszteletet, és nem nyerünk semmit sem cserébe” – hangoztatta Dragnea.
A politikus szerint olyan törvényre van szükség, amely lehetővé teszi a román állam számára, hogy „helyreállítsa ezeket a dolgokat”. „Nem tudom hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi. Az ember nem lehet közönyös és inaktív. Önöknek jól esik, ha az országunkról hazugságokat terjesztve ennyi rossszat mondanak? Hogy hazugságokat mondjanak? Nem bűncselekményről beszélek, de valakinek fizetnie kell.
– mutatott rá Dragnea.
Lapunk kíváncsi volt arra, hogyan érintheti egy ilyen törvény a romániai kisebbségi helyzettel kapcsolatos, külföldön elhangzó bírálatokat, hiszen
Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának romániai betartásáról készült, az Európa Tanácshoz benyújtott hivatalos jelentéshez csatolt árnyékjelentést készítő munkacsoportot vezette, a Krónikának elmondta: az árnyékjelentések szerzőit elvileg nem fenyegetheti ilyen veszély.
„Amennyiben elfogadnák a törvényt, dikerkt módon nem befolyásolná az ilyen folyamatokat, mivel nemzetközi dokumentumok rögzítik, hogy az ilyen témákban ki kell kérni a civil szféra véleményét is. És persze az is egyértelmű, hogy mindenkinek jogában áll hangot adni a véleményének. Ha azonban ez valamiért problémás, akkor a nemzetközi szerződések arra is lehetőséget adnak, hogy az árnyékjelentések szerzői megőrizhessék a névtelenségüket. Sőt amennyiben a jelentés készítői olyan országban élnek, ahol veszélyben van a szólásszabadság, még azt is kérhetik, hogy ne is hozzák teljes egészében nyilvánosságra az árnyékjelentést” – mutatott rá Toró.
– szögezte le a Krónikának Toró Tibor, aki azt is hozzátette: nem hiszi, hogy a kormány tényleg meg merné lépni, hogy elfogadtasson egy ilyen törvényt. Balogh Levente
Dragnea: megfojtja Romániát a párhuzamos állam
A PSD elnöke a kormánypártok kommunikációs stratégiáját folytatva ismét a „párhuzamos állam” negatív hatásairól beszélt. Dragnea szerint a párhuzamos állam olyan polip, amely megfojtotta Románia fejlődését, Klaus Johannis államfő pedig egyike a rendszer kedvezményezettjeinek. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem világos, miért érzi úgy az államfő, hogy védelmet kell nyújtania a párhuzamos állam egyes részeinek.
„Annyi rosszat tettek és tesznek, hogy ez már nem maradhat büntetlenül. A párhuzamos állam egyének olyan, sajnos nagy csoportja, elképzelhetetlen leágazásokkal, amely törvénytelenül és illegitim módon gyakorolja az államhatalmat, átvéve a demokratikus úton megválasztott legitim hatalom helyét" – mutatott rá Dragnea.
A politikus szerint a párhuzamos államhatalmat a titkosszolgálatok, az ügyészek egy része, a kormányőrség tagjai, pénzügyőrök, adóellenőrök, rendőrök, vámosok és a magánszféra képviselői alkotják. Úgy vélte, ez a csoport nem csupán a fejlődést akadályozta, de embereket tett tönkre, vetett börtönbe, bűnözőket hagyott futni, idegen érdekeket szolgált, a románokkal szemben külső gazdasági érdekeket védett, és pártok belső választásaiba, valamint az országos választásokba, a kormányalakításba is beavatkozott, emellett bűnvádi dossziékat fabrikál vagy nyomozásokat zárat le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanótöltettel felszerelt drón maradványaira bukkantak Tulcea megyében. Idén 15 drón hatolt be illetéktelenül a román légtérbe, és 14 esetben azonosítottak drónokat vagy drónmaradványokat román területen – közölte a védelmi minisztérium.
Kedden is vörös, vagyis harmadfokú hőségriasztás van érvényben Románia háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Országszerte több mint 40 személy szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük 31-et kórházba szállítottak. Egy személy életét vesztette.
Vélhetően korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad Románia élén a következő hetekben, hónapokban is, miután a szerdán kezdődő parlamenti szünetig vajmi kevés az esély arra, hogy a pártok megállapodásra jussanak egy új kabinetről.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), Románia egyik legnagyobb érdekvédelmi szövetsége hétfőn felhívta a figyelmet: a munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségügyi védelméről kánikula idején.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kész bármelyik politikussal tárgyalni egy kormánytöbbségről – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu.
A nagy hőségre vonatkozó vörös szintű riasztás miatt módosították a 2026-os érettségi vizsga ütemtervét. Az oktatási minisztérium hétfőn bejelentette, hogy minden érettségiző diák a szaknak megfelelő kötelező vizsgát július 1-jén, szerdán fogja letenni.
Csekély az esély egy új kormány megalakításáról szóló megállapodásra – jelentette ki Robert Sighiartău, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára, aki szerint Nicușor Dan elnöknek kell előállnia egy kompromisszumos megoldással.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig Románia területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!