2013. március 20., 14:042013. március 20., 14:04
Mivel több mint ezer, ingatlanát visszaigénylő tulajdonos beperelte Romániát az EJEB-nél, az ET-hez kötődő strasbourgi bíróság 2010 végén egy modell értékű ítéletet hozott Románia ellen, és - előbb 18, majd további 9 hónapra - felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, hogy Románia működőképessé tehesse jogorvoslati rendszerét. Ha Bukarest ennek nem tesz eleget, az EJEB minden hasonló perben automatikusan Románia ellen ítél. A második határidő április 12-én jár le.
A Ponta-kabinet egy olyan tervezetet dolgozott ki, amely szerint Románia négy év múlva, részletekben kezdene kárpótlást fizetni Románia azokért az államosított ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ezt az eredeti elképzelés szerint március 26-án akarta parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással elfogadtatni.
Ponta szerint azért van szükség a haladékra, hogy az új restitúciós törvény tervezetét elfogadása előtt az EJEB véleményezze.
A miniszterelnök közölte: Románia a küszöbönálló alkotmánymódosítási folyamatban is számít az ET szakmai támaszára, és ki fogja kérni a páneurópai szervezet alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a véleményét.
Jagland üdvözölte, hogy a romániai politikai helyzet stabilizálódott, és az alkotmányban is pontosítják az állami intézmények hatáskörét. Az ET főtitkára júliusban, Traian Băsescu államfő hivatalából való felfüggesztése után maga is a Velencei Bizottságtól kért szakvéleményt: összhangban állnak-e a romániai fejlemények a jogállamisággal és demokratikus elvekkel. A szakértői testület megállapította, hogy a politikusok nyomást gyakorolnak az alkotmánybíróságra.
„Örülök annak, hogy Románia kormánya átvette ezt a módszert és alapos vizsgálatnak veti alá törvénytervezeteit, még életbe lépésük előtt. Fontos ezt a módszert az ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényére is alkalmazni, hogy ne kerüljön több ilyen panasz a strasbourgi bírósághoz” - mondta Jagland a kormányfővel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok