„Tíz év után is lehet valaki visszaeső” – Márton Árpád: nem egyértelmű az összefüggés a törvény és a bűncselekmények között

„Ha valaki alkatilag erőszakos, és nyolc év alatt a börtönben nem változott meg, nincs semmi garancia arra, hogy tíz év alatt megváltozott volna. Ez csak annyit változtat, hogy két évvel korábban vagy később keveredik egy újabb verekedésbe, vagy követ el újabb bűncselekményt” – részletezte a politikus. Hangsúlyozta,

Tehát például a gondatlanságból elkövetett emberölés minősített formájáért két évtől hét évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki a bíró. A különbözet sokkal nagyobb, mint amennyivel a kedvezményes szabadlábra helyezésről szóló törvény alapján csökkenhet a letöltendő büntetés. Másrészt a jelenleg is hatályos jogszabály alapján a nem erőszakos bűncselekmények egyszerre több kategóriába is besorolhatók, így az ügyész halmozottan javasolja ugyanarra a tettre a büntetést. Így fordulhat elő, hogy valaki 22 év börtönbüntetést kap sikkasztásért, 26 évet többrendbeli lopásért, ám csak 8 évet előre megfontolt gyilkosságért, és öt év felfüggesztettet, ha autóbalesetben megölt öt embert.

A képviselő hangsúlyozta, Romániát súlyos büntetés fenyegette a börtönkörülmények miatt. A képviselőházban pedig szerinte azért hosszabbították meg 3 napról 6 napra a kedvezményt, mert így több embert,

Márton Árpád emlékeztetett, hogy az RMDSZ különbséget akart tenni az erőszakos és nem erőszakos bűncselekmények és a fogva tartás módja között, ám a parlament által amúgy is módosított tervezetet az alkotmánybíróság visszadobta, arra hivatkozva, hogy nem lehet megállapítani, melyik bűncselekmény erőszakos. Márton Árpád szerint ezt az elkövetés módjából a bíró egyszerűen el tudja dönteni. Például, ha autóbalesetben megöl valaki egy embert, különbséget lehet tenni, hogy a szabályokat betartva vezetett, és eléje ugrott az áldozat, vagy agresszíven, túl gyorsan hajtott, és úgy gázolt. Kijelentette:

Márton Árpád arra is kitért, hogy ha Romániában megfelelő körülményeket biztosítanak a börtönökben, ez a törvény okafogyottá válik. Erre lennének megoldások, például a kihasználatlan kaszárnyák átalakításával. Hozzátette, amnesztiatörvényre semmi szükség, hiszen ez a törvény épp a börtönök zsúfoltságát enyhíti. Szerinte arra is figyelni kellene, hogy indokolatlanul ne zárják börtönbe az embereket, mint a kézdivásárhelyi terrorper elítéltjeit.