
Rendkívül agresszívan viselkednek az AUR szimpatizánsai, akik a csendőrökkel is dulakodnak
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Rátámadtak a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetői szerdán a bukaresti parlament épülete előtt Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselőre és Ludovic Orban volt miniszterelnökre.
2023. május 10., 13:442023. május 10., 13:44
2023. május 10., 15:032023. május 10., 15:03
Mint arról beszámoltunk, az ellenzéki alakulat hívei – a parlamentben pedig a párt törvényhozói – azt követelik, hogy vegyék le napirendről az Országos Gyermekmegfigyelő létrehozásáról szóló, végszavazásra váró törvénytervezetet. Az AUR rendkívül agresszív szimpatizánsai válogatott szitkokkal illették a parlament épületébe tartó Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, akit lehurrogtak és megfenyegettek.
Ekkor még nem bántalmazták, de kisvártatva futó léptek hangját hallotta a háta mögül, de a csendőrök megállították a támadókat. Csoma szerint a tüntetők felismerhették, mert az is elhangzott, hogy „kifelé az RMDSZ-szel!”. „Engem nem lökdöstek meg, a csendőrök állították meg őket. (...) Persze, ha nem lettek volna a csendőrök, talán engem is meglökdösnek vagy megütöttek volna...” – tette hozzá a frakcióvezető. Az RMDSZ-es honatya elfogadhatatlannak nevezte a történteket, ugyanakkor úgy vélte: a tüntetőket megtévesztette az AUR, amely szerinte agresszív és soviniszta párt. A kolozsvári politikus rámutatott: talán a náci Németországban történhettek hasonló incidensek, ezért fokozott biztonsági intézkedéseket kért, és a parlamentbe belépők szigorúbb ellenőrzését sürgette.
Ezzel egy időben Ludovic Orban független képviselő arról számolt be az alsóház plénumában, hogy a csendőrök nem engedték be a parlamentbe a képviselőknek fenntartott bejáraton, és amikor egy kerülőúton a szenátuson keresztül próbált bejutni az épületbe, bántalmazták a AUR tüntetésének résztvevői. „Nem kívánom senkinek sem, ami velem történt. Leköptek, szidalmaztak, többször meglöktek, megütöttek, megkönyököltek és belémrúgtak” – jelentette ki a volt liberális miniszterelnök, aki szerint a tüntetők között elvegyült AUR-os törvényhozók uszították a „hivatásos verőlegényeket” ellene.
Fotó: Videófelvétel
„Ez nem demokrácia, nem így kell kiállni a nézeteinkért. Nem úgy kell kiállni, hogy csavargókat, semmirekellőket és bunyósokat verbuválva megtámadjuk azokat, akiknek más a véleményük. Ma én jártam meg, holnap bármelyik eltérő véleményű polgár megjárhatja” – fogalmazott Orban. Korábban a volt kormányfő egy sajtótájékoztatón is be akart számolni a bántalmazásáról, de váratlanul megjelent Dan Tanasă, aki nem hagyta őt beszélni. Az AUR parlamenti képviselője hazugsággal vádolta Orbant, és tagadta, hogy pártja törvényhozói hergelték ellene a tüntetőket.
Rács mögött. George Simion AUR-elnök hőzöng a parlamentnél
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
A bukaresti csendőrség tájékoztatása szerint Ludovic Orbant „verbálisan bántalmazták és kifütyülték” szerdán az AUR által szervezett tüntetés résztvevői, a tettesek azonosítása folyamatban van. A Digi24.ro hírportál beszámolója szerint szerda reggel az AUR parlamenti képviselői is a tüntetők között voltak. George Simion pártelnök a kerítésre kapaszkodva kiabálta, hogy joguk van tiltakozni, amikor „igazságtalan törvényeket próbálnak elfogadni”, de a csendőrök eltávolították a kerítésről. „Szerencséjük, hogy (a tüntetők) otthon hagyták a késeiket” – mondta Darius Pop, az AUR Máramaros megyei képviselője. A csendőrség előállított több tüntetőt, akik Ludovic Orbant leköpték, és zászlórúddal bántalmazták.

Újabb botrányba keveredett a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a parlamentben: a párt egyik női munkatársánál lőfegyverhez való töltényeket találtak a biztonsági ellenőrzés során, amikor szerdán reggel be akart menni a parlamentbe.
Az AUR és elnöke, George Simion a törvényhozásban, majd a tüntetők között is követelte, hogy vegyék le a képviselőház szerdai ülésének napirendjéről az Országos Gyermekmegfigyelő létrehozásáról szóló, végszavazásra váró törvénytervezetet. A politikus szerint a jogszabályjavaslat „nemzetellenes”, és azzal vádolta meg Gabriela Firea családügyi minisztert, hogy „el akarja adni Románia gyermekeit”. A bukaresti csendőrség közlése szerint az AUR mindkét megmozdulása törvényellenes, és ezt a résztvevők tudomására hozták, de a tüntetők nem hagyták el a helyszínt.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!