
Fotó: Mediafax
2007. május 21., 00:002007. május 21., 00:00
A szavazók elsöprő többsége – közel 75 százalék – nemmel szavazott a referendumon, vagyis arra voksolt, hogy Traian Bãsescu továbbra is betölthesse az államelnöki tisztséget. A CURS közvélemény-kutató felmérése szerint a romániai magyarok hetven százaléka Bãsescu mellett szavazott.
Az államfő és a mellette kiálló Demokrata Párt vezetői az urnazárás után magabiztosan ünnepelték a győzelmet, szombaton este Traian Bãsescu beszédet mondott a fővárosi Egyetem téren összegyűlt mintegy nyolcszáz ember előtt. Az államfő menesztése mellett kampányoló pártok vezetői csalódottan nyilatkoztak a szombat esti urnazárás, illetve a Bãsescu fölényes győzelmét előrejelző exitpoll felmérések eredményének ismertetése után. Az államfő menesztését támogató pártok elnökei kivétel nélkül az alacsony részvételi arányt emelték ki, és hangsúlyozták, visszatérése után Bãsescun múlik, hogy folytatódik-e, avagy párbeszéddé szelídül az utóbbi időszakban tapasztalható politikai válság. A referendum utáni napok mozgalmassága azonban biztosítottnak látszik. A Nemzeti Liberális Párt fővárosi szervezetének vezetője ugyanis bejelentette: az alakulat ellenzékbe vonulását javasolja. Ludovic Orban felvetése máris kedvező fogadtatásra talált a nagyobbik kormánypárt területi szervezeteinek körében.
Bãsescu visszatérése kedvező visszhangot keltett a nemzetközi politikában. Több európai politikus, köztük az Európai Bizottság elnöke máris üdvözölte a népszavazás eredményét, és a reformok folytatását kérte Bukaresttől. Olvassa el írásainkat!
A választók háromnegyede az államfő leváltása ellen voksolt a népszavazáson
Traian Bãsescu ismét az élen
A szombati népszavazáson résztvevők közel háromnegyede Traian Bãsescu leváltása ellen voksolt, így a tisztségéből felfüggesztett államfő 30 napos felfüggesztése után hamarosan visszatérhet a Cotroceni-palotába. A tegnap nyilvánosságra hozott részeredmények szerint a szavazók 74,33 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy egyetért-e Románia államfője, Traian Bãsescu leváltásával. Az elnök menesztése mellett a szavazók 24,9 százaléka voksolt.
A referendumon a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot: a választásra jogosultak 44,02 százaléka élt szavazási jogával. A Központi Választási Iroda tegnap délig a leadott szavazatok 97,8 százalékát összesítette. Az eddigi eredmények alapján Bãsescu mellett közel hatmillió személy voksolt, ellene pedig mintegy kétmillió. A Külügyminisztérium adatai szerint az ország határain kívül létrehozott 178 szavazókörzetben több mint 72 ezer személy voksolt. A szavazókörzetek száma azonban nem bizonyult elégségesnek: Románia madridi nagykövetségén például mintegy 400 személynek nem sikerült voksolnia az óriási sorok miatt. A referendum végeredményét várhatóan ma hozzák nyilvánosságra.
A hivatalos végeredmények közzététele után az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Traian Bãsescu visszatérhet hivatalába, a döntésről pedig tájékoztatják a parlamentet. Nicolae Vãcãroiu ideiglenes államfő visszatér a szenátus élére, a továbbiakban pedig ismét Traian Bãsescu látja el az elnöki teendőket.
Az Insomar közvélemény-kutató intézet adataiból kiderül, hogy a leváltás mellett kampányoló pártok szimpatizánsainak nagy része nem hallgatott az alakulat vezetőinek utasítására. Az RMDSZ választóinak például 58 százaléka támogatta Bãsescu visszatérését, jóllehet a szövetség vezetői az államfő leváltására szólították fel híveiket. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatói hasonló arányban voksoltak Bãsescu mellett, sőt a szociáldemokrata választók egynegyede is a leváltás ellen szavazott. Az államfő támogatottsága a székelyföldi megyékben is magas volt: Kovászna és Hargita megyében a szavazók több mint 80 százaléka voksolt Bãsescu mellett, a részvételi arány azonban az országos átlag alatti volt.
A szavazókörzetek bezárása után Traian Bãsescu azonnal beszédet tartott a Demokrata Párt bukaresti székházában – az exit poll eredményei ugyanis egyértelműen az államfő győzelmét jelezték. „A népszavazás eredménye azt mutatja, hogy a románok a politikai osztály megreformálását akarják, vagyis az alkotmány módosítását és az egyéni szavazókörzetes választási rendszer bevezetését” – mondta Bãsescu. Az államfő hangsúlyozta: a népszavazás eredménye alapján a választók a decentralizációt, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a lusztrációs törvény elfogadását szeretnék. „A politikának egyetlen mércéje van: bizalmat ébreszteni a választókban, szavazatokat gyűjteni, és egységet teremteni a lakosság körében bizonyos célok megvalósítása érdekében” – értékelte a népszavazás eredményét Traian Bãsescu. Az államfő hangsúlyozta: hamarosan tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal a politikai osztály megreformálásának kérdéséről. „A választók 75 százaléka támogatta az én programomat, és mindössze 25 százalék szavazott bizalmat a felfüggesztésem mellett voksoló 322 honatyának, azaz Voiculescunak, Iliescunak, Geoanának, Hrebenciucnak, Vadim Tudornak és Verestóy Attilának” – szögezte le Bãsescu.
Az államfő beszéde után az alakulatok vezetői értékelték a népszavazást. Szombat esti beszédeikben szinte valamennyi pártvezető a parlament és az államfői hivatal közötti együttműködés fontosságát és az alacsony részvételt hangsúlyozta. Mircea Geoanã, az államfő elmozdítását kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kifejtette: jogi értelemben Bãsescu visszatér a Cotroceni-palotába, legitimitása azonban megkérdőjeleződött. A PSD elnöke elismerte: szorosabb eredményre számított. „A politikai válság megoldása jelenleg Traian Bãsescu kezében van” – szögezte le Geoanã. Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a referendum eredményét értékelve elmondta: a lakosság érdekeire való tekintettel az általa vezetett kabinet együttműködésre törekszik az államfői hivatallal. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök kifejtette: az általa vezetett alakulat a továbbiakban is figyelemmel követi az államfő tevékenységét, és jelezni fogja, ha Bãsescu túllépte hatáskörét.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.