Brüsszel továbbra is elégedetlen Romániával

A brüsszeli végrehajtó testület tegnap ismertette a Románia és Bulgária igazságügyi reformfolyamatáról és a korrupció elleni fellépés kiértékeléséről szóló átfogó elemzését, amelyet az EU kormánya a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta évente megtesz. Az idei jelentés nem sokban tér el a korábbi évek megállapításaitól: az EB szerint bizonyos haladást mindkét tagállamban minden területen elértek, Romániának és Bulgáriának azonban további lépéseket kell tennie az igazságügyi reformok és a korrupció elleni fellépés terén. A két jelentést összehasonlítva a mérleg ezúttal enyhén Bukarestnek kedvez, Bulgáriát ugyanis külön felszólították a szervezett bűnözés elleni fellépés fokozására, továbbá Brüsszel szerint a felső köröket érintő korrupció ellen fellépés terén az elmúlt 12 hónapban Szófiában nem születtek meggyőző eredmények.

Romániában az uniós végrehajtó testület komolyabb előrelépéseket állapított meg, beleértve az igazságszolgáltatás hatékonyabbá válását, illetve az új törvénykönyvek gyakorlatba iktatásának folyamatát. A jövőben szükségesnek tartott lépések között említette a bizottság a felső szintű korrupcióra vonatkozó bírósági eljárások gyorsítását, valamint a pénzmosásra vonatkozó törvénykezés javítását. A jelentés eredményesnek és meggyőzőnek nevezte a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tevékenységét, sürgős intézkedéseket szorgalmaz viszont a nagykorrupciós ügyek gyors felgöngyölítésére – e téren az ügyek elévülésének elkerülése érdekében – és a parlamenti képviselők mentelmi joga megvonásának pontos szabályozására.

Jelzésértékű egyébként, hogy Brüsszel felhívta a figyelmet: a korrupcióellenes harcnak élveznie kell a bukaresti parlament támogatását is, ezzel az EB burkoltan felrótta Romániának, hogy a törvényhozás több esetben megakadályozta, hogy vizsgálat kezdődjön olyan korábbi miniszterek, illetve más magas rangú hivatalnokok ellen, akiket korrupcióval gyanúsítanak. Rávilágít a jelentés arra is, hogy az ANI által megállapított összeférhetetlenségi esetek elenyésző hányadát vonják maguk után szankciók.
Traian Băsescu pozitívnak nevezte az országjelentést, amely szerinte visszaigazolja a Bukarest által elért haladást. Az államfő elmondta: ő is teljes mértékben osztja a bizottság szakértőinek véleményét, miszerint a román Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a legfelsőbb bíróság és a parlament „nem meggyőző” a korrupcióellenes harcban.

Az elnök leszögezte: nem tartja korrektnek, hogy az EU tagállamai Románia és Bulgária esetében az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését hozzácsatolják a schengeni övezethez való csatlakozás követelményeihez. (Az igazságügyi reformok és a korrupció elleni fellépés terén mutatkozó lemaradás részét képezi annak a politikai véleménynek, amelynek alapján egyes EU-tagországok még ellenzik, hogy Románia és Bulgária belépjen a belső határok nélküli mozgást biztosító övezetbe.) A témában rendezett rendkívüli sajtótájékoztatóján különben Băsescu éles hangnemben hívta fel az újságírók figyelmét: a brüsszeli jelentés is alátámasztja, hogy hazugság a bukaresti média egy részének állítása, miszerint a hazai igazságszolgáltatás „politikai távirányítás” alapján végzi a dolgát.

„Drága újságírók, meg kell érteniük: a DNA, az ANI és a főügyészség is autonóm intézmény, amelyet mindhiába próbálnak hitelteleníteni” – fogalmazott az államfő. Miközben az ellenzéki pártok szerint a jelentés a Boc-kormány korrupcióellenes harcának kudarcát bizonyítja, a kormányzó demokrata-liberálisok szerint Brüsszel kedvezően értékeli a romániai jogállam alapintézményeit, és elismeri a kormánynak a korrupcióellenes harcban tett erőfeszítéseit, a feddhetetlenségért hozott intézkedéseit. Sever Voinescu, a PDL szóvivője közölte: a legfőbb következtetés az, hogy sürgősen módosítani kell az alkotmányt, hogy lehetővé váljék a törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzása és a parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítése. Az EB egyébként tegnap bejelentette azt is, hogy jövőre átfogó értékelést készít a két ország 2007-es csatlakozása óta az igazságszolgáltatás területén elért haladásáról, és szükség esetén kötelezően követendő ajánlásokat is megfogalmaz.