2012. november 01., 07:562012. november 01., 07:56
Mark Gray, az EB szóvivője közölte, a szenátus döntése ellentétes az EB kérésével, amelyet az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem helyzetéről szóló országjelentésbe is belefoglaltak, és amely arra vonatkozik, hogy vonják meg a mandátumot azon honatyáktól, akik olyan tevékenységet folytatnak, amely összeférhetetlen a képviselői vagy szenátori minőséggel.
„A román jogállam szempontjából fontos, hogy a bírósági ítéleteket szigorúan gyakorlatba ültessék. Az EB a továbbiakban behatóbban is megvizsgálja az ügyet” – szögezte le Mark Gray. Mint arról beszámoltunk, az ANI még tavaly januárban állapította meg, hogy a hatályos törvények értelmében Diaconu jogszerűtlenül volt egyszerre szenátor és színigazgató. Ezt a fellebbezés nyomán a legfelsőbb bíróság is megerősítette.
A szenátus ennek ellenére sem vonta meg Diaconu mandátumát, bár a politikusnak korábban, az ANI megállapítása miatt a művelődési miniszteri tisztségről már le kellett mondania. Crin Antonescu, a PNL elnöke még hétfőn azzal vádolta meg az ANI-t, hogy az Traian Băsescu államfő utasításait követi. Diaconu egyébként közölte, nem indul újabb mandátumért a december 9-i választásokon, mivel nem akarja rontani a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség esélyeit.
Az ANI tegnap a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) fordult, hogy kérje ki az ügyben az alkotmánybíróság álláspontját. A CSM ezt tegnap meg is tette. Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet tegnap a Diaconu-ügy kapcsán egyes pártok részéről fölmerült ötletekre reagálva leszögezte: az ANI tevékenységét szabályozó törvény módosítása, a hatóság jogkörének csorbítása rossz ötlet, és sem az EU, sem az Egyesült Államok nem nézné jó szemmel.
Gitenstein egyébként kedden este hoszszabb beszédben foglalkozott a romániai helyzettel. „Az Egyesült Államok számára kiemelt jelentőségű az, hogyan választják ki Románia új legfőbb ügyészét, valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét, ez alapvetően befolyásolja a két ország közötti stratégiai partnerséget” – jelentette ki.
A diplomata kedden este leszögezte: a két főügyész kiválasztásának mikéntje annak a tesztje lesz, hogy képes-e a politikum a civilizált és stabil politikai együttműködésre, létfontosságú ugyanis, hogy a jelöltek az összes jelentős párt támogatását élvezzék, hogy függetlenek legyenek, mint ahogy az is, hogy ugyanolyan hozzáértők és bátrak legyenek, mint elődeik.
Úgy vélte: a folyamat nem lehet sikeres, ha a legjobbak és legintelligensebbek nem indulnak el. „Amíg nem bizonyosodunk meg arról, hogy a jogállam stabil, és hogy e polgárok hatalmát biztosító intézmények függetlenek, nem bízunk abban, hogy Románia stabil szövetséges” – szögezte le Gitenstein. A nagykövet arra is kitért, hogy a romániai polgárok még mindig félnek szembeszállni az 1989 után kialakult elittel, amely a gazdaság, a sajtó és a politika berkeiben is vezető pozíciókra tett szert, és amelyet szoros kötelékek fűznek az egykori Szekuritátéhoz.
Ezért is nevezte fontosnak az erős és független igazságszolgáltatást, amely védelmet nyújthat a polgároknak. Szerinte az IMF-hitelmegállapodásban rögzített reformok és az EB által kért igazságügyi átalakítások megvalósítása jelentheti a kommunizmusból a demokráciába és a piacgazdaságba történő átmeneti időszak végét. A nagykövet aggodalmát fejezte ki, hogy a közelgő választások éket verhetnek a nemzet tagjai közé.
Eugen Nicolăescu, a PNL képviselőházi frakciójának helyettes vezetője durva hangnemben reagált Gitenstein szavaira. „Elrontották a reggelemet, amikor eszembe juttatták, hogy Gitenstein még mindig Romániában van, mivel eddig csak rosszat tett nekünk, bebizonyította, hogy lenéz bennünket mint nemzetet” – mondta a politikus, azzal vádolva meg Gitensteint, hogy nem viszonyul semlegesen a romániai politikai oldalakhoz. Szerinte a románoknak „nincs szükségük arra, hogy a Gitenstein-félék irányítsák, és megmérgezzék a tudatukat”.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.