
Nehéz helyzet. Ilie Bolojan szerint csak a válság elmúltával lehet béremelésen gondolkodni
Fotó: Facebook/Guvernul Romaniei
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba. Ugyanakkor fenntartja a tanítási órák számának emelését, és nem enged a szakszervezetek nyomásának.
2025. szeptember 09., 08:342025. szeptember 09., 08:34
Bolojan hétfőn este elismerte, hogy az oktatásban a fizetések nincsenek a kívánatos szinten, de kifejtette, hogy „ez az, amit Románia jelenleg megengedhet magának”.
„Az oktatásban a fizetések szintje nem az, amit én személyesen szeretnék, és egyetlen tanár sem tartja ésszerűnek. Ez a helyzet. De ez az, amit Románia jelenleg megengedhet magának” – mondta a miniszterelnök a közszolgálati televízióban.
Azt is kifejtette mindemellett, hogy a válságos időszak lezárulta után, amely 2026 végére várható, komoly vizsgálatra lesz lehetőség a fizetésemelésekkel kapcsolatban.
„Az elkövetkező években az a teendő, hogy amikor túljutunk ezen a válságos időszakon, 2026 végén, amíg a közszférában korlátozzák a fizetéseket, komolyan megvizsgálhatjuk, hogy milyen mértékben emeljük a béreket” – mondta a miniszterelnök.

Daniel David oktatási miniszter lemondását és az oktatást érintő kormányintézkedések visszavonását kérték a Nicușor Dan államfővel folytatott hétfői megbeszélésükön a tanügyi szakszervezeti szövetségek vezetői.
Bolojan hangsúlyozta, hogy az pedagógusok helyzete kapcsán a realitás megközelítéshez ragaszkodik.
„Nem azért vagyok itt, hogy olyan dolgokat mondjak az embereknek, amelyek nem megvalósíthatók, tudva, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk. Azért vagyok itt, hogy elmondjam nekik, mi valósítható meg a jelenlegi körülmények között” – szögezte le.
„A döntésünk az oktatási tevékenység elemzésének eredménye” – mondta Bolojan.
Azt is elmagyarázta, miért emelték a tanárok óraszámára vonatkozó normát.
„Költségvetési korrekciós intézkedéseket kellett hoznunk (...) A normát két órával emeltük, ami hatással volt az oktatási rendszerre” – mondta.
„Körülbelül 230 000 álláshely van, amelyeket 160 000 végleges pozícióban levő pedagógus tölt be”, a különbséget pedig „óradíjban fizetett álláshelyek és helyettesítő tanárok” adják – magyarázta Bolojan, hozzátéve, hogy a tényleges tanítási normák emelése felére csökkentette az óradíjban fizetett álláshelyek számát, és sok helyettesítőt állandó tanárok váltanak fel.
A 20 órás norma európai szinten van, mint Franciaországban és Spanyolországban – jegyezte meg Ilie Bolojan.
A pontos számokat egy hónap múlva hozzák nyilvánosságra – mondta Bolojan.
A miniszterelnök beszélt a bírói és ügyészi nyugdíjakról szóló törvényjavaslatról is, amely szerinte megfelel a törvénynek.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy lemond-e, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a bírói és ügyészi nyugdíjakról szóló törvényjavaslatot, a miniszterelnök nem adott egyértelmű választ.
„Meglátjuk, mit dönt az alkotmánybíróság. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat alkotmányos, mert megpróbáltuk figyelembe venni az alkotmánybíróság összes korábbi döntését” – mondta.
„Nem tettem ilyet, de úgy gondoltam, hogy nagyon tisztességes és őszinte a román állampolgárok és koalíciós partnereink felé, hogy amikor nehéz körülmények között egy nagyon fontos felelősséget vállalunk egy terv alapján, akkor ahhoz a tervhez kell tartanunk magunkat” – mondta Bolojan.

Több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntet hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
Arra a felvetésre, hogy a kormány fennmaradásának már nem lenne értelme, ha a törvény nem menne át az alkotmánybíróságon, a miniszterelnök úgy reagált: „olyan körülmények között, amikor ezek a feltételek már nem teljesülnek, és valaki nagy felelősséggel járó pozíciót tölt be, de nem tudja gyakorolni mandátumát, akkor bármilyen körülmények között abban a pozícióban maradni azt jelenti, hogy megtéveszted a polgárokat”.
Kifejtette, hogy a személyzeti átszervezés a közigazgatás alapos reformjának része.
„A létszámleépítés elkerülhetetlen” – hangsúlyozta.
Csökkenteni kell a személyzeti kiadásokat is, a pótlékok és az alkalmazottak számának csökkentésével. Tíz százalékos csökkentésről van szó – tette hozzá a miniszterelnök.
„Népszerűtlen intézkedéseket is meg kell hoznunk, de a szolidaritás a teljesítmény elengedhetetlen feltétele” – mondta a miniszterelnök.
„Akár tetszik, akár nem, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt” – mondta a kormányfő.
„Több emberre van szükségünk a valódi munkaerőpiacon. Akár tetszik, akár nem, meg kell emelnünk a nyugdíjkorhatárt, hogy a reálgazdaságban részt vevő 50 és 65 év közötti népesség nagyobb legyen, mint ma, mert nincs, aki helyettesítené” – mondta.
Azt is elmondta, hogy az intézkedés a különleges nyugdíjakra is vonatkozik.
– mondta Ilie Bolojan.
A koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Gridneanu bírálatai kapcsán kijelentette: a koalíciós partnerek közötti támadások nem helyénvalók, és hogy az összes párt felelősséget visel abban, hogy az országot kihozza a nehéz helyzetből.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!