
Hatályon kívül helyezné a fasiszta szervezetek népszerűsítését és az ilyen szervezetekhez tartozó személyek kultuszát tiltó törvényt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke.
2015. augusztus 17., 14:292015. augusztus 17., 14:29
2015. augusztus 17., 16:442015. augusztus 17., 16:44
A szélsőséges, magyarellenes politikus (képünkön) – aki három éve még a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott be a parlamentbe –, annak apropóján dolgozta ki az erre vonatkozó törvényjavaslatot, hogy a parlament másfél hónappal ezelőtt fogadta el az erre vonatkozó törvényt, amelyet szélsőséges román körök azóta is folyamatosan bírálnak.
Diaconu szerint a törvény „a kommunizmus áldozatai elleni harc eszközévé vált, akiket a sztálinista törvényszékek idejéhez hasonlóan azzal vádolnak, hogy legionáriusok voltak, csak azért, hogy betilthassák a kultuszukat. A román kultúra jelentős nevei kerültek ezzel egy totalitárius törvény hatálya alá, ami elborzasztotta a közvéleményt, és felháborodást váltott ki néhány kortárs értelmiségi részéről.”
Diaconu szerint a 31/2002-es kormányrendelet, valamint az azt pontosító, most elfogadott 217/2015-ös jogszabály „a román történelem és kultúra megsemmisítésének eszköze” lett.
„Még az 1907-es felkelést is antiszemitizmussal vádolják, így a jelenlegi törvény alapján már azt sem engedik, hogy megemlékezzünk az igazságot kereső, kiéhezett parasztok legyilkolásáról” – fogalmazott Diaconu.
A soviniszta politikus azért is háborog, mert a fasiszta legionárius mozgalom tagjaként tevékenykedő filozófusról és közgazdászról, Petre Țuțeáról a jogszabály értelmében nem lehet utcát elnevezni.
„Ugyanakkor Wass Albert minden probléma nélkül lehet iskolák névadója Romániában, a horthysta háborús bűnösök emlékművei pedig zavartalanul trónolnak Erdélyben, amely a második világháború idején a magyar megszállás és politikai bűnök elszenvedője volt” – írja a szélsőséges politikus indoklásában. Diaconu szerint a jogszabály alapján akár Mihai Eminescu életműve is megkérdőjelezhetővé válik, miközben „a magyar horthysta szervezetek virulnak Románia területén”.
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház által június végén megszavazott jogszabály betiltotta a legionárius és vasgárdista jelképek használatát, továbbá Romániában tilos lett háborús bűnösök emlékét ápolni.
A törvény megállapítja, hogy a román legionárius mozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül, amely 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban egyebek mellett Vasgárda név alatt. Legionárius jelképek rendszerint a hírhedten magyarellenes Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű szélsőségesen nacionalista szervezet tüntetésein szoktak felbukkanni.
A kezdeményezők az indoklásban megemlítették: egyebek mellett az Elie Wiesel-intézet hívta fel a figyelmet arra, hogy több feljelentésük esetében nem indított vizsgálatot az ügyészség azon cikkelyek értelmezése miatt, amelyek a holokausztra vonatkoznak.
E szerint a legionárius mozgalmat nem értelmezik fasiszta jellegűnek, és 1989 után több szervezet, egyesület vagy politikai párt is zászlajára tűzte a legionárius-vasgárdista ideológiát. A jogszabály tiltja a népirtásért elítélt nacionálkommunista diktátor, Nicolae Ceauşescu kultuszát is.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
szóljon hozzá!