Boc: nem lesz vita az oktatási törvényről

Homlokegyenest eltérően értelmezik az ellenzéki, illetve a kormánypártok az alkotmánybíróságnak az oktatási törvény felelősségvállalással történt elfogadása kapcsán megfogalmazott határozatát.

Mint ismeretes, a taláros testület november 3-án Mircea Geoană, a szenátus elnökének panasza nyomán közölt határozatában megállapította: alaptörvénybe ütközik a Boc-kormány által kezdeményezett felelősségvállalási procedúra a jogszabály kapcsán, mivel a korábban a képviselőházban megszavazott törvény vitáját a szenátus nem zárta le. A határozat miatt az RMDSZ koalíciós válságot idézett elő, bejelentette ugyanis: kilép a kormányból, ha az alkotmánybíróság által megvétózott oktatási törvény idén nem lép hatályba. Az eltelt több mint egy hét során a taláros testület verdiktjének indoklása híján a kormánypártok nem tudták eldönteni, milyen formában folytassák a jogszabály elfogadtatását: szenátusi vitával vagy felelősségvállalással.

Nos, a pénteken nyilvánosságra hozott indoklásban az szerepel: az alkotmánybíróság szerint semmi nem indokolja, hogy a kormány sürgősségi eljárással fogadtassa el a jogszabályt, ugyanakkor a talárosok leszögezik azt is, a testület nem kérheti, hogy a kabinet mondjon le a felelősségvállalásról, mivel ez kívül esik a hatáskörén. A testület megállapítja, hogy intézményi konfliktus alakult ki a kormány és a parlament között, a gyorsított eljárást feltételező felelősségvállalást pedig semmilyen sürgető körülmény nem indokolja, és erre vonatkozó alkotmányos előírások híján alaptalan a kormánynak az az állítása, hogy a szenátusi munkálatok során tapasztalt késés indokolná a felelősségvállalás alkalmazását.

Az alkotmánybíróság szerint a kormányzati felelősségvállalás nyomán törvényhozó hatalomként sérült a parlament hatásköre, egyúttal azonban rámutat: nem hagyhatja jóvá Mircea Geoană kérését, és nem kötelezheti a kormányt arra, hogy mondjon le a felelősségvállalásról. Ennek ellenére a felsőház szociáldemokrata elnöke levélben szólította fel szombaton Emil Boc kormányfőt, vonja vissza a felelősségvállalást, ellenkező esetben javasolja a parlament állandó bizottságainak mára történő összehívását, hogy döntsenek a további teendőkről. A miniszterelnök azonban erre úgy reagált, hogy az alkotmánybíróság döntése lehetővé teszi a felelősségvállalási procedúra folytatását, és a kabinet ennek megfelelően jár el. A kormányfő hangsúlyozta: az alkotmánybíróság kilenc tagja közül négyen egyféle álláspontot képviselnek, négyen ettől eltérő véleményen vannak, egy bíró pedig különvéleményt fogalmazott meg, tehát a testületben nem alakult ki többségi álláspont.

„Ezenkívül két másik érv is van, amelyek alapján a kormány folytathatja a felelősségvállalást. Az egyik az, hogy a parlament elfogadta, hogy a miniszterelnök felolvassa a felelősségvállalás szövegét, miután Mircea Geoană szenátusi elnök az alkotmánybírósághoz fordult, a másik pedig az, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a felelősségvállalás után. Következésképpen, ha intézményi konfliktus volt is a kormány és a parlament között, ahogy azt az alkotmánybíróság állítja, az véget ért abban a pillanatban, ahogy a parlament elfogadta a felelősségvállalás bejelentését, az ellenzék pedig bizalmatlansági indítványt nyújtott be” – szögezte le Boc, hozzátéve: az is a folytatás mellett szól, hogy a talárosok indoklása elismeri, nem utasíthatják a kormányt, hogy mondjon le a felelősségvállalásról. Ugyancsak a gyorsított eljárás folytatása mellett érvel az RMDSZ is.

A talárosok indoklásának ismeretében az ügyvezető elnöki tisztségéből ideiglenesen felfüggesztett Kelemen Hunor művelődési miniszter úgy vélekedett, az alkotmánybíróságnak nincs eszköze, de joga sem arra, hogy megszabja: vállalhat-e, vagy sem felelősséget a kormány egyik vagy másik törvényért. A politikus egyúttal bírálta az alkotmánybírósági döntés indoklását, mondván, a testület csak alkotmányossági szempontok alapján dönthet, hatásköre pedig nem terjed ki arra, hogy megállapítsa, mi sürgős és mi nem, mivel a közpolitikát a parlament és a kormány, nem pedig az alkotmánybíróság dolgozza ki.

„Igazuk van azoknak, akik szerint az alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és akik szerint a testület jelenleg a parlament harmadik házaként működik. Ez politikai döntés volt, holott az alkotmánybíróságnak nem politikai, hanem csak alkotmányossági szempontból áll jogában elbírálni a kormányzati felelősségvállalást” – szögezte le Kelemen Hunor. Ezzel egy időben Crin Antonescu, az ellenzéki liberális párt (PNL) elnöke a jogállamiság elleni akciónak nevezte a kormány szándékát, és úgy fogalmazott: Traian Băsescu államfő tisztségéből való felfüggesztését „kockáztatja”, ha kihirdeti a felelősségvállalás útján elfogadott oktatási törvényt.