
Fotó: Krónika
Fotó: Bihoreanul
A jelentés rámutat, egyes kisebbségi egyházak továbbra is hitelt érdemlően panaszkodtak arról, hogy alacsonyabb beosztású kormányhivatalnokok akadályozták, hogy ortodox vallású polgárokat áttérítsenek, emellett egyéb, vallási tárgyú tevékenységeikbe is beavatkoztak. A kormány továbbra is megkülönböztetést alkalmazott a hivatalosan elismert és el nem ismert egyházak között, a kisebbségi vallási csoportok számára pedig továbbra is nehézséget jelentett egyházuk bejegyeztetése és elismertetése.
A tavalyi jelentéshez hasonlóan az idei is kiemeli, hogy hazai és nemzetközi civil szervezetek több ízben is szót emeltek a 2007-ben hatályba lépett egyházügyi törvény ellen, amely „intézményesített diszkriminációt eredményez a vallási kisebbségekkel szemben, és számos ilyen csoport számára lehetetlenné teszi a hivatalos elismerés megszerzését.”
Egyes kisebbségi vallási csoportok azt panaszolták föl, hogy a helyi önkormányzatok vallási okokból folyamatosan halogatták az imaházaik megépítését lehetővé tevő engedélyek kibocsátását. A hivatalosan elismert vallási csoportok azért panaszkodtak, mert az állami iskolák megtagadták, hogy az ő egyházukhoz tartozó diákok saját vallásórára járhassanak. A Jehova tanúi és a baptista egyház hitelt érdemlően bizonyították, hogy az ezen vallású gyermekeket arra kényszerítették, ortodox vallásórákon vegyenek részt.
A jelentés arra is kitér, hogy a görög katolikus egyháztól 1948-ban elkobzott, és az ortodox egyháznak átadott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye ma is problémát jelent. A jelentés bírálja az ortodox egyházat, rámutatva, hogy az többször is ellenségesen lépett fel a többi egyházzal szemben. „Az ortodox egyház továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni a görög katolikus egyháznak az 1948-ban megkapott ingatlanokat. Emellett az ortodox egyház számos esetben arra használta befolyását, hogy előnyszerzés céljából nyomást gyakoroljon egyes kisebb csoportokra és kormányhivatalnokokra” – szögezi le a jelentés.
A dokumentum ugyanakkor elismerően szól azon pozitív fejleményekről, amelyeket a kormány a holokausztra való megemlékezés ügyében tett. Bírálja ugyanakkor a kabinet tétlenségét abban az ügyben, amikor a Nagy-Románia Párt hivatalos lapjában horogkeresztet jelentetett meg, és azzal kapcsolatosan is, hogy a Gigi Becali vezette Új Generáció Pártja továbbra is a két világháború közötti fasiszta Légionárius Mozgalom jelszavát használja.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.