Bírálja Romániát az EB igazságügyi jelentése

A nemrég elfogadott, hétfőn azonban alkotmányellenesnek minősített új ANI-törvény súlyosan gyengíti az indokolatlanul szerzett vagyonok ellenőrzési és elkobzási folyamatának hatékonyságát, és nem felel meg a Románia által az EU-csatlakozás pillanatában vállalt kötelezettségeknek – állapítja meg a jelentés.

Az új ANI-törvény „korlátozza a tisztségviselők és köztisztviselők pénzügyi és gazdasági érdekeinek átláthatóságát, és kizárja a korrupció ellen védelmet jelentő szankciókat” – áll a dokumentumban. A jogszabályban szereplő módosítások „megszakítják az intézmény eddigi kedvező működésének folyamatát”. A törvény eltörli a jövedelem és a vagyoni helyzet közti eltérések büntetésének lehetőségét, ezzel pedig megszünteti magát a vagyonellenőrzést is, olvasható a jelentésben. A módosítások csökkentik az ANI által indított vizsgálatok hatékonyságát, és kevésbé átláthatóvá teszik a vagyonszerzést, mivel a korábbihoz képest hiányosabb vagyonnyilatkozatokat követel meg.

Az EB arra figyelmezteti Bukarestet, hogy a parlamentnek és a kormánynak módosítania kell a másodjára is alkotmányellenessé nyilvánított ANI-törvényt, de ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Romániának kötelessége olyan törvényi megoldásokat találni, amelyek révén teljesítheti az EU-val szemben vállalt kötelezettségeit is.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) meggyőző eredményeket ért el a vizsgálatok és vádemelések terén a nagykorrupciós ügyekben, de a perek túlságosan hosszúak – áll a jelentésében.
A dokumentum szerzői a DNA által összeállított dossziék kapcsán „szigorúbb büntetések és a felfüggesztett büntetések számának csökkentése fele tartó tendenciát” konstatálnak, de ez a legfelsőbb törvényszéken tapasztalható modell már nem érvényesül a végleges ítéletekben, ahol továbbra is érvényes az a tendencia, hogy kisebb, felfüggesztett büntetéseket szabnak meg.

Az EB jelentéstevői emlékeztetnek azokra a javaslatokra, amelyeket 2009 júniusában egy vegyes munkacsoport fogalmazott meg a korrupciós ügyekben hozott ítéletekben tapasztalt következetlenségek terén. Szerintük „bizonyos intézkedéseket meghoztak, de azokat nem alkalmazzák ténylegesen”.

Ugyanakkor az EB szerint a perek “túlságosan elhúzódnak”, és bizonyos ismert politikusok ellen „nagyon kevés ítélet született alapfokon”.

Az EB bírálja továbbá, hogy az alkotmányossági óvások továbbra is késleltetik a magas szintű korrupciós ügyekben az ítélethozatalt, utalnak az igazságszolgáltatási rendszer “kis reformjára”, amelyet még nem fogadott el a parlament.

Az EB igazságügyi jelentése arra „kéri” a bukaresti vezetést, hogy egy új ANI-törvény kidolgozása és elfogadása mellett kövesse figyelemmel a magas szintű korrupciós ügyekben kiszabott szankciókat, és tegye teljes mértékben átláthatóvá a közbeszerzés területét.

A korrupció miatt indított bűnvádi eljárásokat gyorsítani kell, és szilárdabba alapokra kell helyezni az általános korrupcióellenes politikát: biztosítani kell a korrupcióellenes terület jogi és intézményi stabilitását, az új büntető törvénykönyv és perrendtartás életbe léptetését is beleértve.

Az állami közbeszerzések kapcsán az EB-jelentés javasolja a meglévő törvényi keret hatékonyságának felmérését, és megfontolásra ajánlja Romániának annak tiltását, hogy a köztisztviselők és a választott képviselők közvetlenül vagy közvetve haszonélvezői legyenek az intézményeik által között kereskedelmi szerződéseknek.

A Bulgária és Románia 2007-es EU-csatlakozása után létrehozott Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) megszüntetése érdekében továbbra is támogatni és monitorozni kell a két országot. A CVM alkalmazása akkor szűnik meg, amikor a két állam maradéktalanul teljesíti a az EU-csatlakozási kötelezettségeit.