Bérügy: teljes a zűrzavar

A CNSLR Frăţia és a CSDR érdekképviseleti tömbök, valamint a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetői tegnap bejelentették: nem írják alá a kormány által a közalkalmazottak bérének, konkrétan pedig az alacsony jövedelműek fizetésének emelését előirányzó javaslatot, mivel arról a kabinet – előzetes ígéretével ellentétben – nem egyeztetett velük, és az szerintük aránytalanságokat idézne elő a bérezési rendszerben.

Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök tegnap délutánra hívta össze a parlamenti pártok és az érintett szakszervezetek képviselőit, hogy aláírják a béremelés kormány által javasolt formájáról szóló megállapodást. A javaslat értelmében a béremelés több lépcsőben zajlana, első körben az alacsony jövedelemmel rendelkező, pályakezdő közalkalmazottak részesülnének bérfejlesztésben. A BNS szakszervezeti tömb alá is írta a megállapodást, a Cartel Alfa szakszervezet, a Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége és az ellenzéki pártok azonban a CNSLR Frăţiához hasonlóan megtagadták ezt.

Szakszervezetek: politikai befolyás?

A kormányfő egyúttal azzal vádolta meg a szakszervezetek vezetőit, hogy politikai befolyás alatt állnak, és a követelések révén valójában személyes érdekeiket próbálják érvényesíteni. Ismét leszögezte: nem egyezik bele abba, hogy a tanárok bére felelőtlen módon egyik napról a másikra 50 százalékkal emelkedjék. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke egyébként tegnap sajtótájékoztatón bírálta a kormányt, amiért az hétfőn este elfogadott egy új rendeletet, amely szerint a legalacsonyabb jövedelmű pedagógusok 28 százalékos béremelést kapnak március elsejétől. A béremelés második lépcsőjére szeptemberben kerülne sor.

Mint arról beszámoltunk, a pedagógusi bérek miatti káosz azt követően robbant ki, hogy a képviselőház a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára szeptember végén egyhangúlag elfogadta a tanári bérek 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, október elsejei hatállyal. A kormány több ízben is jelezte, hogy a jogszabályt nem lehet gyakorlatba ültetni, mivel a béremelésre nincs költségvetési fedezet, és egy ilyen mérvű fizetésemelés súlyosan érintené a gazdaságot, főképp a jelenleg a világban dúló pénzügyi és gazdasági válság miatt.

A kabinet ennek nyomán alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, ám a taláros testület alkotmányosnak nyilvánította azt, és az államfő is aláírta. A kabinet ezért sürgősségi rendelettel jövő áprilisra halasztotta a törvény hatálybalépésének időpontját, aminek nyomán a pedagógusi szakszervezetek, majd a többi közalkalmazotti érdekképviselet is tiltakozó akciókat és munkabeszüntetéseket hirdetett. Az ombudsman alkotmánybíróságon támadta meg a halasztásról szóló jogszabályt – a taláros testületnek tegnap kellett volna döntenie, de végül mára halasztotta az ítélethirdetést –, a szenátus pedig hétfőn elutasította azt. Az ügy legújabb fejleményeként jelentette be a miniszterelnök hétfőn este azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a 28 százalékos pedagógusi béremelést irányozza elő.

Tanügyi elutasítás

Gheorghe Izvoranu, a Spiru Haret szakszervezet vezetője bírálta a kormány béremelési javaslatát, mondván, annak nyomán előfordulhat, hogy a legkisebb bérrel rendelkező, fiatal pedagógusok bére magasabb lesz, mint az idősebb, hosszabb szolgálati idővel bíró tanerőké. Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője leszögezte: nem fogadják el a felajánlott emelést, és továbbra is az 50 százalékos bérfejlesztésről szóló jogszabály hatálybaléptetését követelik. Az új javaslat értelmében egy egyetemi végzettséggel, I. fokozattal és 6–10 éves szolgálati idővel rendelkező tanerő bére 2009 szeptemberétől 1416 lejről 1599 lejre növekedne, miközben egy szintén diplomás kezdő tanár bére 1134 lejről 1399 lejre növekedne. Egy 10–14 év közötti szolgálati idővel rendelkező, I. fokozatú tanár alapfizetése 1611 lejre növekedne, 25–30 év közötti szolgálati idővel pedig 1991 lejre, ami 99 lejes emelkedést jelent a jelenlegi összeghez képest, akárcsak a 40 éves szolgálati idejű tanárok esetében, akik az egy híján 100 lejes emelés révén 2294 lejt vihetnének haza.

Tárgytalan alkotmánybírósági panasz

Mindez azonban nem elégíti ki a pedagógus-szakszervezeteket: a FSLI tegnap az ombudsmanhoz fordult, hogy az 50 százalékos béremelés elhalasztásáról szóló kormányrendelethez hasonlóan a hétfő esti rendeletet is támadja meg az alkotmánybíróságon. A kormány egyébként tegnap tájékoztatta az alkotmánybíróságot az új kormányrendelet hétfői elfogadásának tényéről. A kabinet közleményében rámutat: az új rendelet, amely legtöbb 28 százalékos, fokozatos bérnövekedést irányoz elő a pedagógusok számára, felülírja az 50 százalékos béremelés halasztásáról szóló rendeletet, így az utóbbi ellen benyújtott alkotmányossági kifogás tárgytalanná vált.