2011. november 09., 09:322011. november 09., 09:32
Mint arról beszámoltunk, a párt néhány vezető politikusa egyrészt azt sérelmezte, hogy Geoană az utóbbi időben többüket is bírálta, emellett azt sem zárta ki, hogy ismét indulna az államfőválasztáson. A hivatalos megrovást ugyanakkor az váltotta ki, hogy Geoană a múlt héten a párttal való egyeztetés nélkül utazott el az Egyesült Államokba, ahol többek között Ellen Tauscher külügyminiszter-helyettessel is tárgyalt.
Akkor azzal vádolták meg, hogy saját magát nevezte az ellenzék vezérének. Bár ezt Geoană cáfolta, a PSD már hétfőn megkísérelte eltávolítani a szenátus éléről, paradox módon azonban épp két kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) mentette meg, az általuk kért konzultációs szünetet követően ugyanis nem tértek viszsza az ülésterembe, így a felsőház határozatképtelenné vált. Geoană egyébként azzal utasította el leváltásának napirendre tűzését, hogy erre vonatkozó javaslatával a PSD megszegte az eljárási rendet, azt ugyanis először a házbizottság elé kellett volna beterjesztenie, és ez a testület dönthetett volna a napirendre tűzéséről.
Tegnap Victor Ponta PSD-elnök leszögezte: Geoanának nincs helye a pártban, miután hétfőn kiderült, hogy a kormánypártok támogatják tisztsége megőrzésében. Ponta már korábban közölte, hogy a párt fegyelmi bizottságához fordul, azzal ugyanis, hogy ellenszegült a leváltásáról hozott határozatnak, Geoană megsértette a párt alapszabályát, ami a kizárását is maga után vonhatja. Ponta tegnap be is panaszolta elődjét a testületnél.
Ellentmondott viszont Pontának a párt választmányi elnöke, Adrian Năstase volt miniszterelnök, aki korábban szintén betöltötte a párt elnöki tisztségét is. Năstase ugyanis tegnap bejelentette: igaz ugyan, hogy az alkotmánybíróság korábbi, vonatkozó ítélete értelmében a szenátus elnökének távozása esetén utódjáról azon párt dönthet, amely korábban őt jelölte, azonban mivel a szenátus nem fogadta el a PSD Geoană menesztésére vonatkozó javaslatát, a nagyobbik ellenzéki párt le is tesz az elnök leváltásáról. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Geoană leváltása nyomán fennáll a veszély, hogy a PSD elveszíti a tisztséget. Hasonlóan nyilatkozott Ion Iliescu volt államfő, a párt tiszteletbeli elnöke is. Ponta válaszul közleményben tudatta: bár a PSD továbbra is megkísérli Geoană leváltását, nem támogat egyetlen, a visszahívására vonatkozó kezdeményezést sem, ezáltal ugyanis elveszítheti a tisztséget. Ponta leszögezte: Năstase és Iliescu álláspontját magánvéleménynek tekinti, és ha szükséges, akár rendkívüli pártkongresszust és vezetőtestületi ülést is öszszehív Geoană menesztése érdekében.
Ioan Oltean, a PDL főtitkára még hétfőn bejelentette, hogy a tisztségre pártja is igényt tart, amelyre Vasile Blaga volt belügyminisztert tartaná alkalmasnak.
Blaga viszont közölte, nem érdekli a tisztség. Egyes értesülések szerint ugyanakkor a PDL arra készül, hogy ne töltse be Geoană megüresedett helyét. Erre úgy adódna lehetőség, ha az elnököt a PSD visszahívná, majd a kormányoldal egyetlen jelöltet sem támogatna, azzal az érvvel, hogy a Geoanát annak idején jelölő PSD–Konzervatív Párt (PC) szövetség már nem létezik, lévén, hogy a PC azóta a másik ellenzéki párttal, a Nemzeti Liberális Párttal kötött szövetséget. Így a betöltetlen tisztséget „ideiglenesen” az egyik szenátusi alelnök venné át, aki nem más, mint Petru Filip PDL-s szenátor. A bukaresti sajtóban az a hír is fölröppent, hogy a kormányoldal akár Frunda György RMDSZ-es szenátort is jelölné a második legfontosabb állami tisztségre, ezt azonban senki nem erősítette meg.
Az Adevărul című napilap tegnap egyébként PDL-s forrásokból úgy értesült, hogy Geoană hajlandó átállni a kormányoldalra a tőlük kapott támogatás fejében, és további hét szenátort és tizennégy képviselőt is magával vinne. A lap szerint az amúgy a PSD-ből és a PNL-ből kilépett és most a kormányt támogató UNPR-be lépnének át. Geoană ugyanakkor tegnap délután a Facebookon azt írta, nincs szándékában elhagyni a PSD-t. Még hétfőn este közölte: ha garantálva látná, hogy utódja is PSD-s lesz, akkor lemondana, de erre nincs garancia. Mint arról beszámoltunk, Geoană a 2008-as parlamenti választások nyomán, a PSD elnökeként került a szenátus élére, miután nagykoalíciót alakítottak a PDL-vel. Tisztségét a PSD kormányból való távozása után is megtartotta, pártelnöki tisztségét viszont az elbukott 2009-es államfőválasztás után elveszítette, miután a PSD tisztújító kongresszusán Victor Ponta legyőzte őt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.