
Az elmúlt hónapok magyarellenes és a kisebbséget megfélemlítő kampánya alátámasztja azt, hogy szükség van Magyarország és egyben Európa védhatalmi szerepvállalására az erdélyiek fölött – ismételte meg korábban Tusnádon elhangzott kérését Tőkés László európai parlamenti képviselő, miután – mint ismert – a Románia Csillaga érdemrend szociáldemokrata (PSD) pártkezdeményezésre összehívott becsületbírósága által levezényelt tárgyalás épp annak apropóján javasolta az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért 2009-ben neki adományozott kitüntetése visszavonását.
2013. november 24., 20:112013. november 24., 20:11
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke ugyanakkor nagyváradi sajtótájékoztatóján azt is leszögezte: ez a védhatalmi szerepvállalás nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mint amit a két ország közötti keretegyezmény és az európai uniós szabályzat is előír, azaz hogy mindkét kormány óvja és biztosítsa a területén lévő kisebbségek jogait.
Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt róla, a héttagú, többnyire szociáldemokrata politikusokból álló becsületbíróság rábólintott Corina Creţu PSD-s európai parlamenti képviselő vádjaira, melyek szerint az EMNT vezetőjének kijelentése és autonómiapárti megnyilvánulásai sértik az alkotmány Romániát egységes nemzetállamként meghatározó első cikkelyét.
Tőkés szerint ez az egész eljárás egy forradalomellenes, posztkommunista megnyilvánulás, amely során az ügyben tartózkodó Ionel Haiducot kivéve a tagok teljesítették a pártmegbízást. Hangsúlyozta, a becsületbíróság – melynek tagjai között vádlói is helyet kaptak – sem a szabad véleményhez való jogát, sem pedig a védekezéshez való alkotmányos jogát nem tartotta tiszteletben, majd 24 évvel a Ceauşescu rezsim leverése után most Victor Ponta posztkommunista miniszterelnökkel találta szembe magát, ugyanazzal a románellenességgel, szélsőségességgel és a nemzetet veszélyeztető magatartással vádolva, mint akkoriban.
„A Szekuritáté visszaüt. A rendszerváltás óta üldöz, nem tudják megbocsátani gazdájuk bukását” – fogalmazta most meg az európai parlamenti képviselő, aki egyben elutasítja a vádakat, mert szerintük azoknak semmilyen valós alapja nincs, tusnáfürdői kijelentését csupán eszköznek használják arra hogy elrontsák a román-magyar kapcsolatokat. „Mindig a kisebbséget védtem, nem csak a romániai magyarokat, hanem a moldovai és a szerbiai románokat is” – magyarázta Tőkés.
Ügyében most majd Traian Băsescu államfőnek kell döntenie, aki az EP-képviselő szerint kényes helyzetbe került, hiszen őt is hasonlóképp akarták megfosztani az elnökségétől. „Ha következetes akar maradni akkor meg kell védenie a jogállamiságot, nem pedig cinkossá válni egy ilyen diszkriminatív és magyarellenes eljárásban” – véli a Románia Csillaga érdemrend kitüntetettje, hozzátéve: Băsescu szerinte a leg elvhűbb politikus, tehát van esély arra, hogy elutasítsa a becsületbíróság javaslatát, politikában ugyanakkor ő is skrupullusok nélküli.
Tőkés nem várja meg az államfő határozatát, már a héten megtámadja a becsületbíróság döntését a bukaresti törvényszék közigazgatási bíróságán. Lapunknak leszögezte: az, hogy harcoljon a neki adományozott érdemrendért, és a forgatókönyvszerűen levezényelt koncepciós tárgyaláson hozott döntés ellen, számára becsületbeli ügy.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
szóljon hozzá!