„Átlépte” a küszöböt az RMDSZ, tarolt a PSD

A szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint a megméretés a román Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint negyven százalékos győzelmét hozta. A Digi 24 hírtelevízió által az IRES közvélemény-kutató intézettől megrendelt exit poll értelmében a PSD megszerezte a voksok 45,80 százalékát, az RMDSZ jelöltlistáira pedig a választópolgárok hat százaléka szavazott.

A Klaus Johannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalék körüli támogatottságot szerzett, míg a jelenleg parlamenten kívüli Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) a voksok 9,30 százalékát gyűjtötte be. Hasonló eredményeket jósol az Antena 3 hírcsatorna megrendelésére a Curs-Avangarde közvélemény-kutató által készített exit poll, amely megerősíti, hogy átlépte a parlamenti küszöböt a baloldalhoz húzó, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Traian Băsescu volt államfő vezette jobbközép Népi Mozgalom Párt (PMP). Ezek az adatok az urnazárás előtt egy órával érvényes becslést mutatják.

Az urnazárást követően Liviu Dragnea PSD-elnök közölte, tiszteletben kell tartani a románok akaratát, majd előrebocsátotta: ha alakulata hatalomra jut, Románia tiszteletben tartja valamennyi nemzetközi stratégiai és gazdasági vállalását. Anélkül, hogy koalícióalakítási esélylatolgatásba bocsátkozott volna, Dragnea leszögezte: az országnak stabil, felelős és kompetens kormányra van szüksége. Ha a hivatalos választási eredmények egybecsengenek a becslésekkel, a PSD és az ALDE kormányképes többséget szerezhet a parlamentben. Ennek ellenére Alina Gorghiu, a PNL elnöke úgy vélekedett: még mindig megmaradt az esélye annak, hogy Dacian Cioloș technokrata kormányfő a következő négyéves ciklusban is miniszterelnök maradjon.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Kolozsváron értékelte a nem hivatalos eredményeket, megköszönve a romániai magyaroknak, hogy minden nehézség ellenére megmutatták: erős közösséget alkotnak. A politikus szerint az RMDSZ eredménye visszaigazolja, hogy a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött összefogás, Székelyföld és a szórvány szolidaritása meggyőzte a magyarokat, miszerint az RMDSZ elkötelezett az ország jobbá tétele iránt, és hogy csak egy magyar alakulat képviselheti a magyarok érdekeit. Kelemen lapunk kérdésére nem kívánt esélylatolgatásba bocsátkozni annak kapcsán, hogy alakulata ellenzékben vagy kormányon folytatja-e, szerinte ehhez meg kell várni a hivatalos eredményeket. Ettől függetlenül szerinte olyan új szerződést kell kötni a román többség és a kisebbség között, amely nemcsak szociális téren, hanem az identitásmegőrzés szempontjából is egyenlő jogokat, esélyeket, biztonságot biztosít a magyarok számára.

Egyébként most alacsonyabb arányú, 39,49 százalékos részvételt mértek a négy évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest, amikor a közel 19 millió választópolgár 41,76 százaléka járult urnák elé. A korábbi megmérettetésekhez hasonlóan ezúttal is nehezen lendültek bele a magyarok lakta erdélyi megyék, amelyek közül vasárnap különösen jó, átlagon felüli teljesítményt produkált a székelyföldi Hargita megye, ahol a választópolgárok 44,6 százaléka adta le voksát.

A legnagyobb szavazókedvet a Kárpátokon túli megyékben regisztrálták, Olt és Teleorman megyében a választók 47 százaléka élt szavazati jogával. Az erdélyi megyék közül átlag fölött teljesített Bihar és Szilágy (43 százalék), elmaradt viszont az országos átlagtól Kovászna és Maros (38), valamint különösen Szatmár megye (34 százalék). Egyébként a mostani választás sajátossága, hogy a városlakók nagyobb arányban járultak urnák elé a vidéki lakossághoz képest.

Különben a választás nagyjából incidensek nélkül zajlott, a bukaresti belügyminisztérium tájékoztatása szerint több mint kétszáz olyan panaszt jegyeztek országszerte, amelyek a választási folyamattal kapcsolatos esetleges kihágásokra vagy bűncselekményekre vonatkoznak. A legtöbb bejelentés a választók korrumpálására, választási csalásra, a választási csend megszegésére, illetve arra vonatkozik, hogy megpróbáltak tanácsot adni a választóknak, kire voksoljanak; 33 személy ellen bűnvádi eljárás indult.

Míg a 2014-es romániai államfőválasztáson a külföldön leadott 380 ezer szavazat jelentős mértékben befolyásolta a verseny kimenetelét, most a külföldön élő több mint hárommillió román közül csak 104 ezren voksoltak, holott most először levélben is szavazhattak.