Băsescu sorsa a nép kezében

A törvényhozás két háza a balliberális kormánykoalíció által összehívott rendkívüli ülésszak keretében, pénteken este a szükséges 217 vokshoz képest 256 szavazattal fogadta el az elnök tisztségéből történő felfüggesztését célzó határozatot. Az államfőnek először 2004-ben megválasztott Băsescut immár másodjára próbálja leváltani a törvényhozás: 2007-ben, első mandátuma idején a parlament ugyancsak felfüggesztette posztjáról, az ügyben kiírt ügydöntő népszavazáson azonban a választópolgárok visszajuttatták az elnöki hivatalba. Akárcsak öt évvel ezelőtt, a referendumot most is a parlamenti döntéstől számított egy hónapon belül kell megrendezni, ennek időpontja július 29. Ezúttal sokkal könynyebbé vált az államfő menesztése, Victor Ponta kormánya ugyanis csütörtökön este sürgősségi rendelettel úgy módosította a népszavazási törvényt, hogy már nem a választói névjegyzékben szereplő polgárok, hanem csupán az urnákhoz járulók többsége szükséges az elnök elmozdításához.

Határozatlan talárosok

Nem kötelező érvényű, a parlamenti szavazás előtt közzétett véleményezésében az alkotmánybíróság nem foglalt egyértelműen állást a felfüggesztést célzó határozattervezetről, ám megállapította: Băsescu nem szegte meg az alaptörvényt. Miközben 2007-ben a taláros testület indokolatlannak nyilvánította az államfő felfüggesztését, ezúttal jobbára amiatt „intette meg” Băsescut, hogy nem látta el maximális hatékonysággal és igényességgel az államhatalmi ágak közötti közvetítői szerepét. Az alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az államfő gazdasági tárgyú kezdeményezései a miniszterelnöki hatáskör csökkentése kísérleteiként értelmezhetők, Băsescu politikai nyilatkozatai, véleménynyilvánításai azonban nem sértették sem az igazságszolgáltatás, sem a bírák függetlenségét, és nem ütköztek az alkotmánnyal. Az alkotmánybírák ugyanakkor „helytelenítették” az elnök ama kijelentéseit, amelyek révén „sértő” megjegyzésekkel illette a különböző hatóságok tevékenységét. Míg öt évvel ezelőtt a talárosok a dokumentum végén, összegző végkövetkeztetésben kijelentették, hogy a Băsescu ellen felhozott vádak nem olyan természetűek, amelyek indokolttá tehetik felfüggesztését, a mostani véleményezés végén nem szerepel semmiféle következtetés. Egyébként állásfoglalása közzététele előtt az alkotmánybíróság tiltakozó levélben hozta nyilvánosságra, hogy egyik – történetesen a Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált – tagját, Aspasia Cojocarut megfenyegették, a fenyegetők kilétét azonban nem tárták fel.

A májusban hatalomra került (USL) többek között arra hivatkozva kezdeményezte az elnök menesztését, hogy szerinte kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét, állandó társadalmi feszültséget provokált, megpróbálta megfélemlíteni a sajtót, és megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Parlamenti beszédében Băsescu kifejtette, az alkotmánybíróság egyetlen olyan vétséget sem állapított meg, amellyel megsértette volna az alaptörvényt. Hozzátette: az USL „erőteljesen megrendítette” az elmúlt napokban a jogállamiságot, utalva ezzel a parlament házelnökeinek és az ombudsmannak a leváltására, valamint a közszolgálati médiumok élére kormánypárti személyek kinevezésére. Băsescu nem rejtette véka alá, hogy nincs ínyére a Victor Ponta és Crin Antonescu vezette balliberálisokkal való „társbérlet”, cáfolta azonban, hogy kizárólag volt pártjával, a PDL-vel konzultált volna két és fél mandátuma során, és felrótta az USL vezetőinek, hogy több alkalommal viszszautasították a Cotroceni palotában rendezett egyeztetésekre vonatkozó meghívót. „A szememre vetik, hogy diktátor vagyok. Mutassanak még egy diktátort ezen a földön, aki az ellenzék soraiból nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a belföldi és a külföldi titkosszolgálat parancsnokát” – fogalmazott a parlament szónoki pulpitusáról az államfő, aki a vita során, Crin Antonescu és Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfő beszéde közben elhagyta az üléstermet. Különben az államfő meg sem várta, hogy a honatyák szavazásra bocsássák a felfüggesztését célzó határozattervezetet, búcsúzóul a kormányoldal „lelkére kötötte”, hogy vigyázzon az országra. Előtte azonban átadott egy üres papírlapot Antonescunak, amire a szenátus elnöke – ígéretét betartandó – megírhatja lemondását, ha Băsescu megnyeri a sorsáról döntő népszavazást. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ugyanis a plénum előtt megfogadta: végérvényesen viszszavonul a politikából, ha Traian Băsescu államfő marad.

Szabad kezet kaptak az RMDSZ-esek

Már a szavazás előtt borítékolható volt, hogy 2007-hez hasonlóan – amikor az elnök menesztésére 322 honatya szavazott – ezúttal is összejön a felfüggesztéshez szükséges voksszám. Annál is inkább, mivel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Gabriel Oprea, a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselői alkotta frakció vezetői a vita közben intenzív tárgyalást folytattak Victor Pontával. Noha később az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója törvényhozóik lelkiismeretére bízta a szavazást, Vasile Blaga, a PDL elnöke szerint az RMDSZ-es, a nemzeti kisebbségeket képviselő és a független honatyák többsége Băsescu felfüggesztése mellett szavazott, amit szerinte mutat a magas, 256-os szavazatszám is. Tegnapi közleményében Kelemen Hunor közölte, az RMDSZ honatyái saját lelkiismeretük szerint szavaztak az államfő felfüggesztése ügyében, és a szövetség a jövőben sem kíván felsorakozni az egymással konfliktusban álló román pártok egyike mellé sem. „Ilyen horderejű döntések esetén az RMDSZ-en belül megpróbálunk konszenzusos döntést hozni, ez alkalommal nem sikerült. Meghallgatva és mérlegelve a pró és kontra érveket, úgy döntöttünk, szabad kezet adunk parlamenti képviselőinknek, illetve szenátorainknak, mindenki lelkiismerete szerint szavazhat” – emlékeztetett a szövetségi elnök. Szerinte az RMDSZ kardinális jelentőségűnek tartja, hogy Románia betartsa a jogállam szabályait, ezért nem kívánt végleges álláspontot megfogalmazni az alkotmánybíróság véleményezése előtt. „Nem az RMDSZ feladata igazságot szolgáltatni a román pártok közötti politikai harcban, nekünk akkor kell a mérleg nyelvének lenni, amikor a magyar közösség érdekeiről kell többségi szavazást kiharcolni, vagy a kisebbségi jogok bővítése a tét” – jelentette ki Kelemen, hozzátéve: az RMDSZ döntése azt is jelenti, hogy nem állt egyik vagy másik oldal mellé, nem kötött megállapodást a kormányzó pártszövetséggel, hanem a parlamenti választásokig ellenzékben marad.

Băsescu a törvényhozás döntése után elmondta, a július 29-ei ügydöntő népszavazásig az egész országot be kívánja járni, és többek között elmagyarázza a lakosságnak a 2010-ben általa bejelentett megszorító intézkedések szükségességét. Egyúttal felkérte az alkotmánybíróságot, állapítsa meg, alkotmányjogi konfliktus alakult ki a parlament és az elnöki hivatal között, mivel felfüggesztése annak ellenére történt meg, hogy az alaptörvény kimondja: ez csak abban az esetben indokolt, ha az államfő súlyosan megsérti az alkotmányt. Băsescu leszögezte: ha a referendumon leváltják posztjáról, nem pályázza meg újra az elnöki posztot, ám ha visszatér a Cotroceni-palotába, akkor sem bízza meg még egyszer kormányalakítással Victor Pontát, ha a baloldal megnyeri az őszi parlamenti választást.
A Ponta-kabinet a hétvégén 95 millió lejt (21 millió euró) különített el a hónap végi referendumra, amelyen a választópolgároknak arra kell válaszolniuk, egyetértenek-e Băsescu leváltásával. Az IMAS közvélemény-kutató intézet tegnap ismertetett, ezer személy megszólaltatásával végzett felmérése szerint a megkérdezettek nyolcvan százaléka jelezte, részt vesz a népszavazáson, ezek kétharmada pedig az államfő leváltására voksol. A felmérés hitelessége azonban számos kérdőjelet von maga után, hiszen elemzők a nyári szabadságolások miatt nagyarányú távolmaradást jósolnak, másrészt az IMAS vezetője korábban szociáldemokrata képviselőként és Adrian Năstase volt kormányfő kabinetvezetőjeként tevékenykedett. Crin Antonescu egyébként a hétvégén kitérő választ adott a kérdésre, az elnöki teendők gyakorlása során kegyelemben kívánja-e részesíteni a korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt Năstasét. Ha Băsescu elbukik a referendumon, három hónapon belül államfőválasztást írnak ki, amelyen a jobbközép demokraták várhatóan Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt indítják Antonescu ellen. Ungureanu a hétvégén jelentette be a Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD) nevű ernyőszervezet megalakulását, amelyet a hazai jobboldal egyesítése reményében hozott létre. A volt kormányfő közölte: a kezdeményezés ősszel választási szövetséggé alakulhat, amely részt vesz a parlamenti választásokon, ő pedig – ha erre szükség lesz – kész versenybe szállni az államelnöki posztért. Ungureanuhoz hasonlóan a PDL vezető politikusai is arra kérték a lakosságot, hogy a referendumig rendezendő tüntetéseken vegyenek részt fehér színű öltözékben, ezáltal fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat. „A fehér és a fekete, az igazság és az igazságtalanság, a jogállam és a jogtiprás háborúzik most egymással Romániában” – magyarázta tegnap Cristian Boureanu, a PDL alelnöke, amikor Băsescu-párti tüntetésekre hívta a választópolgárokat.