Băsescu: Romániát semmi nem kötelezi autonóm tartomány létrehozására

Az államelnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában tért ki a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre. Arra a kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, Băsescu úgy reagált: „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita megye nem tudja eltartani magát”.

Az államfő szerint a két megyét „dolgos és találékony” emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, nagybefektetők viszont elkerülték a térséget. „Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten” – mondta az államfő, aki úgy tudja, Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből. A marosvásárhelyi demonstrációról szólva Băsescu kifejtette: még egy kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi azt lehetővé.

„Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értenek autonómián egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell” – szögezte le az államfő.

„Nem kell félteni a székelyeket”

Traian Băsescu következetesen Hargita és Kovászna megyét, és nem a Maros megye egy részét is magában foglaló Székelyföldet emlegette a műsorban – hívta fel a figyelmet lapunknak Kolumbán Gábor Hargita megyei gazdasági szakértő, volt egyetemi tanár, aki szerint az államfőnek nincs oka félteni a székelyeket. A Krónikának nyilatkozó pedagógus leszögezte, a Székelyföld vidékies jellegű térség, ez a következőkben valószínűleg nem is fog változni, ám az ilyen berendezkedés optimálisnak nevezhető, vannak hagyományai, és lehet rá jövőt építeni.

„Az államelnök nyilatkozata azt a szemléletet tükrözi, hogy az egy főre eső össztermék (GDP) az adott közigazgatási egység fejlettségét tükrözi, viszont ezek a mutatók már idejétmúltak. Az új felmérések egyre inkább az emberek életminőségével, boldogságával foglalkoznak, azt próbálják mérni” – magyarázta a közgazdász. Kolumbán Gábor szerint a székely ember nem is akar úgy élni, mint ahogy azt Băsescu gondolja: „fogyasszon minél többet, és aztán dobja el a szemetet”.

„Teljesen más gazdasági modellben gondolkodunk: természetközeli, természeti erőforrásokkal fenntartható gazdasági modellben, együttműködő közösségekben, mert ennek vannak hagyományai, ehhez a székely embernek megvan a tudása. Teljesen más jövőképet modellezünk, olyan autonómiát, amelyben az emberek a GDP-től függetlenül boldogan élnek” – fejtette ki Kolumbán Gábor. A gazdasági szakértő szerint az autonómiát nem szabad kizárólag gazdasági kérdésnek tekinteni, a székely ember értékrendjében a szabadságnak központi szerepe lehet.

„Nem biztos, hogy megoldás a multinacionális cégek rabszolgáiként, a számlákat törlesztve élni. Arról kellene vitázni, hogy melyik életforma örömforrás a székely ember számára: a fogyasztói társadalom vagy a szabadság, család, természet és közösség – fogalmazott. – Ne féltse Băsescu a székelyeket, mert okos, szorgalmas emberek, találnak lehetőségeket a megélhetésre. Az autonómiára van igény, és a lényeg, hogy a székelyeknek legyen életkedvük gazdálkodni és vállalkozni. A Székelyföld semmiképp sem lesz Európa leggazdagabb régiója, mert az erőforrások korlátozottak, de a legszegényebb sem lesz, viszont tartozhat azon régiók közé, melynek lakói boldogan élnek.”

„Bukarest ijesztette el a befektetőket”

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a székely megyék többet adóznak, mint amennyit visszakapnak, ezért nem érti, milyen számadatokra támaszkodik az államelnök. A közgazdász a Krónikának kifejtette, ha a régió kompetenciákat kap, hogy önállóan döntsön például az adópoltikájáról, akkor növelheti a versenyképességét. Édler emlékeztetett, hogy a kilencvenes években éppen Bukarest ijesztette el ettől a térségtől a befektetőket, interetnikus konfliktusokkal riogatva.

Mint ismeretes, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a múlt héten mutatott be egy felmérést, mely a megyei pénzügyi igazgatóságok által összegyűjtött, és a központi költségvetésbe befizetett összegeket hasonlítja össze. A felmérés szerint a központi költségvetésbe befizetett összegek egy főre eső visszaosztása alapján kiderült, hogy 12 megye teljesített a romániai átlag felett, ezek közül kilenc erdélyi megye, és köztük van Kovászna, Hargita és Maros megye is. Az egy főre eső, egyes megyékből a központi költségvetésbe kerülő befizetéseket nézve Kovászna megye 4,3, Hargita 10,16, Maros pedig 13,4 százalékkal teljesített többet az országos átlagnál. Az elöljáró szerint ez a statisztika is azt bizonyítja, hogy az autonóm Székelyföld el tudná tartani magát, hiszen gazdasági mutatói egyértelműen ezt jelzik.