2013. február 03., 20:172013. február 03., 20:17
Mint arról beszámoltunk, Brüsszel a múlt szerdán közzétett jelentésében megállapította, hogy Romániában sérül a jogállamiság, és az országnak bőven van tennivalója az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolása, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabályozás területén. A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) vezetői az elmúlt napokban erősen vitatták a jelentés megalapozottságát, és az ellenőrzés beszüntetését sürgették.
Ez késztette megszólalásra Băsescut, aki tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: nem az igazságszolgáltatás, hanem az azt befolyásolni próbáló politikusok vizsgáztak rosszul, éppen ezért nem vitatkozniuk kéne a jelentéssel, hanem eleget kellene tenniük a dokumentumban megfogalmazott ajánlásoknak. Az államfő kifejtette: tavaly februárban már megkezdték a tárgyalásokat Brüsszellel az együttműködési és értékelési mechanizmus beszüntetéséről, de miután nyáron az alkotmánybíróság, az ombudsman és az államfő elleni támadásokkal „a politikusok romba döntötték” a jogállamiságot, nincs már esély arra, hogy 2013 vége előtt Brüsszel lezárja a román igazságügyi reform ellenőrzését. Szerinte a mostani jelentés a júliusihoz képest előrelépés, a tavaly februárihoz képest viszont visszaesés. Elismerte, ez hátrányosan befolyásolhatja az ország befogadását a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amely várhatóan márciusban kerül ismét napirendre az uniós igazságügy-miniszterek értekezletén. Az elnök szerint a kormánypártoknak méltatlankodás helyett sürgős szándéknyilatkozatban kellene biztosítaniuk Brüsszelt arról, hogy az ajánlásoknak eleget tesznek. Băsescu szerint jó jelzés lenne, ha eltávolítanák a kormányból azokat a politikusokat, akiknek a feddhetetlenségével kapcsolatban kételyek merültek fel, és a parlament nem akadályozná többé a korrupcióval vádolt honatyák felelősségre vonását.
Az elnök kitért a brüsszeli jelentés ama passzusára is, amelyben az EB aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bizottsághoz számos olyan panasz érkezett az igazságszolgáltatásban vagy a korrupció ellen küzdő romániai tisztségviselőktől, hogy a médián keresztül zaklatják őket, vagy próbálnak meg rájuk nyomást gyakorolni. „Bírákat és családjaikat személyesen megfenyegettek, vagy zaklatással felérő médiakampány folyt ellenük” – fogalmaz a bizottsági jelentés. Traian Băsescu ennek kapcsán elmondta, nem az állam, hanem azok a politikus-médiamágnások tartják ellenőrzésük alatt a sajtót, akik trösztjeiket saját érdekeiknek rendelik alá. Közülük az elnök „potenciális bűnözőnek” nevezte a szenátori mandátumáról nemrég lemondott Dan Voiculescut, a kormányzó Konzervatív Párt alapítóját, az Intact-csoport tulajdonosát, továbbá Sebastian Ghiţă szociáldemokrata szenátort, a România hírtévé tulajdonosát. Noha bukaresti elemzők szerint Brüsszel elsősorban az Antena 3 és az RTV hírcsatornákat marasztalta el jelentésében, Victor Ponta kormányfő a hétvégén az Evenimentul Zilei napilapot vádolta azzal, hogy az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomással „aláássa a jogállamiságot”.
Crin Antonescu, a szenátus elnöke pénteken élesen bírálta Brüszszel Romániáról készített jelentését, és a hazai igazságszolgáltatás „figyelemmel kísérésének” mielőbbi lezárását javasolta. Az USL liberális társelnöke szerint vitatható a Brüsszel által alkalmazott ellenőrzési és együttműködési mechanizmus (MCV), mivel eredetileg csak 2010-ig kellett volna az Unió végrehajtó szervének figyelemmel kísérnie a román igazságszolgáltatást. Szerinte a lezáráson nem a Brüsszellel való kapcsolatok megszakítását érti az MCV keretében, hanem azt, hogy az év végéig a felek állapodjanak meg: milyen kritériumokat kell teljesítenie Romániának, és tűzzenek ki határidőt. „Románia érdekeit szolgálná, hogy minden érintett fél, így az Európai Bizottság által is elfogadott feltételek mellett lezárjuk ezt a témát, amely úgy tűnik, hogy soha nem ér véget, és kárt okoz az országnak” – mondta Antonescu. Hozzátette, az egyik ilyen kár a schengeni csatlakozás halogatása. Romániának már 2011-ben kellett volna integrálódnia a határellenőrzés nélküli térségbe, de Hollandia megvétózta ezt, és kedvező döntését az igazságszolgáltatás helyzetéről szóló brüsszeli jelentés tartalmától tette függővé, noha Románia teljesíti a csatlakozás technikai feltételeit. Antonescu elismerte egyes bírálatok jogosságát, ugyanakkor kifogásolta, hogy míg 2010-ig konkrét feladatokat kellett megoldania Romániának az MCV keretében, most már nincsenek ilyen célok, mi több, a jelentés újabb és újabb elemekkel, például a sajtószabadság területét érintő megállapításokkal egészül ki. Antonescu szerint beláthatatlan ideig eltarthat a Romániával szembeni rendkívüli eljárás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok