
Fotó: Mediafax
2011. január 11., 15:172011. január 11., 15:17
Mint arról beszámoltunk, a nyilatkozat apropóját az adja, hogy néhány hete a német és a francia belügyminiszter levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben a márciusra tervezett román és a bolgár csatlakozás halasztását kérik a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött schengeni övezetbe. Indoklásul azt hozták fel, hogy a két országban nem sikerült felszámolni a korrupciót, nem ültették gyakorlatba az igazságügy reformját, és a határokat sem tették kellőképpen biztonságossá.
„Romániát korrekt módon kellene elbírálni, ugyanazon szabályok alapján, amelyek nyomán a korábban csatlakozott országokkal szemben is eljártak. Méltányos eljárást akarunk, és bízunk a magyar uniós elnökség további támogatásában” – fejtette ki Baconschi, aki korábban – a hivatalos román álláspontot hangoztatva – arra hivatkozott, hogy a schengeni csatlakozásnak csupán műszaki feltételei vannak, amelyeknek az ország maradéktalanul megfelelt.
| Magyarország elsősorban nem a tagállamokban élő magyar közösségek érdekeinek képviseletére kívánja felhasználni soros elnöki tisztségét, mivel az Unió sajnos szinte alig foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével – hangoztatta tegnap Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet. Leszögezte: Budapest nem kívánja keverni a nemzeti törvénykezést az európai programokkal. „Magyarország már több ízben is megkísérelte az Unióban napirendre vétetni a kisebbségek kérdését, de sajnos nem járt sikerrel, így az EU-nak ebben a témában kevés szerep jut” – mutatott rá. Leszögezte ugyanakkor: a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó többnyelvűség jelentette előnyöket hangsúlyozva mégiscsak foglalkoznak a kérdéssel. Rámutatott: olyan programokat is szervez a külképviselet munkatársainak, amelyek keretében meglátogathatják a magyarlakta vidékeket. |
Egyúttal fenyegetéseket fogalmazott meg, miszerint Románia egyoldalúan felmondhatja az igazságügyi reform nyomon követésére hivatott együttműködési és megfigyelési mechanizmust, és megakadályozza Horvátország EU-csatlakozását. Traian Băsescu államfő pedig azzal fenyegette meg Párizst és Berlint, hogy nem Románia fizeti ki a mintegy 300 millió eurós összeget a német–francia EADS-konszernnek, amely a határőrizet hatékonyságának növelését szolgáló informatikai rendszert szállította.
Baconschi tegnap ismét leszögezte: Románia készen áll a schengeni csatlakozásra. Kifejtette, nincs napirenden, hogy megkíséreljék elérni Románia és Bulgária különválasztását a csatlakozási folyamat tekintetében. Közölte, két nap múlva teszi közzé a feltételek teljesítését vizsgáló Sch-Eval bizottság a Romániára vonatkozó jelentést, amit meg kívánnak várni. Taglalta, Bukarest azt szeretné elérni, hogy a csatlakozási eljárásba ne keverjék bele a megfigyelési mechanizmust és a gazdasági kérdéseket, Franciaországgal és Németországgal pedig kétoldalú tárgyalásokon kívánják megtárgyalni a vitás ügyeket.
A rendezvényen Füzes Oszkár nagykövet elmondta, Magyarország tisztában van azzal, milyen nehézségekkel küzd Románia és Bulgária a schengeni csatlakozás terén, de mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a két ország felvételét. Reményét fejezte ki, hogy mindkét ország még a júliusig tartó magyar elnökség ideje alatt csatlakozhat. „A bővítéshez kapcsolódó bármely sikertelenség kudarc. De nem a magyar elnökség kudarca, és nem is Romániáé, hanem egész Európáé” – mutatott rá Füzes.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.