Baconschi: Románia korrekt elbírálást vár a schengeni csatlakozás ügyében

Fotó: Mediafax

Korrekt bánásmódot kért tegnap Teodor Baconschi román külügyminiszter az ország schengeni csatlakozásának elbírálásakor, mivel – mint azt a bukaresti magyar nagykövetség által az uniós elnökség átvétele alkalmából megtartott konferencián kifejtette – az ország felelős módon viszonyul a célhoz, és jelentős energiát fektetett az EU külső határainak biztonságossá tételére.

Balogh Levente

2011. január 11., 15:172011. január 11., 15:17

Mint arról beszámoltunk, a nyilatkozat apropóját az adja, hogy néhány hete a német és a francia belügyminiszter levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben a márciusra tervezett román és a bolgár csatlakozás halasztását kérik a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött schengeni övezetbe. Indoklásul azt hozták fel, hogy a két országban nem sikerült felszámolni a korrupciót, nem ültették gyakorlatba az igazságügy reformját, és a határokat sem tették kellőképpen biztonságossá.

„Romániát korrekt módon kellene elbírálni, ugyanazon szabályok alapján, amelyek nyomán a korábban csatlakozott országokkal szemben is eljártak. Méltányos eljárást akarunk, és bízunk a magyar uniós elnökség további támogatásában” – fejtette ki Baconschi, aki korábban – a hivatalos román álláspontot hangoztatva – arra hivatkozott, hogy a schengeni csatlakozásnak csupán műszaki feltételei vannak, amelyeknek az ország maradéktalanul megfelelt.

Az EU-ban nincs napirenden a kisebbségi ügy
Magyarország elsősorban nem a tagállamokban élő magyar közösségek érdekeinek képviseletére kívánja felhasználni soros elnöki tisztségét, mivel az Unió sajnos szinte alig foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével – hangoztatta tegnap Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet. Leszögezte: Budapest nem kívánja keverni a nemzeti törvénykezést az európai programokkal. „Magyarország már több ízben is megkísérelte az Unióban napirendre vétetni a kisebbségek kérdését, de sajnos nem járt sikerrel, így az EU-nak ebben a témában kevés szerep jut” – mutatott rá. Leszögezte ugyanakkor: a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó többnyelvűség jelentette előnyöket hangsúlyozva mégiscsak foglalkoznak a kérdéssel. Rámutatott: olyan programokat is szervez a külképviselet munkatársainak, amelyek keretében meglátogathatják a magyarlakta vidékeket.

Egyúttal fenyegetéseket fogalmazott meg, miszerint Románia egyoldalúan felmondhatja az igazságügyi reform nyomon követésére hivatott együttműködési és megfigyelési mechanizmust, és megakadályozza Horvátország EU-csatlakozását. Traian Băsescu államfő pedig azzal fenyegette meg Párizst és Berlint, hogy nem Románia fizeti ki a mintegy 300 millió eurós összeget a német–francia EADS-konszernnek, amely a határőrizet hatékonyságának növelését szolgáló informatikai rendszert szállította.

Baconschi tegnap ismét leszögezte: Románia készen áll a schengeni csatlakozásra. Kifejtette, nincs napirenden, hogy megkíséreljék elérni Románia és Bulgária különválasztását a csatlakozási folyamat tekintetében. Közölte, két nap múlva teszi közzé a feltételek teljesítését vizsgáló Sch-Eval bizottság a Romániára vonatkozó jelentést, amit meg kívánnak várni. Taglalta, Bukarest azt szeretné elérni, hogy a csatlakozási eljárásba ne keverjék bele a megfigyelési mechanizmust és a gazdasági kérdéseket, Franciaországgal és Németországgal pedig kétoldalú tárgyalásokon kívánják megtárgyalni a vitás ügyeket.

A rendezvényen Füzes Oszkár nagykövet elmondta, Magyarország tisztában van azzal, milyen nehézségekkel küzd Románia és Bulgária a schengeni csatlakozás terén, de mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a két ország felvételét. Reményét fejezte ki, hogy mindkét ország még a júliusig tartó magyar elnökség ideje alatt csatlakozhat. „A bővítéshez kapcsolódó bármely sikertelenség kudarc. De nem a magyar elnökség kudarca, és nem is Romániáé, hanem egész Európáé” – mutatott rá Füzes.