Toader felidézte: a dokumentum szövegéből kiderült, hogy ez a megállapodás hatályon kívül helyezte a 2009-ben megkötöttet, amit március végén hozott nyilvánosságra a legfőbb ügyészség. A miniszter kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész egy olyan megállapodás szövegét hozta nyilvánosságra akkor, amely már nem volt hatályban és elhallgatta az újabbat.

Toader megállapította: az a tény, hogy a megállapodásban a „hatályon kívül helyezés” kifejezést használták, azt mutatja, hogy a felek törvényként tekintettek a tikos megállapodás szövegére. Ez a most nyilvánosságra került megállapodás is azt szabályozta, hogy bizonyos büntetőjogi eljárásokban miként együttműködik egymással a legfőbb ügyészség a belföldi hírszerzés.

A Mediafax hírügynökség emlékeztetett, hogy május 4-én Johannis elutasította, hogy érdemben kommentálja a titkos megállapodásokat arra hivatkozva, hogy egyet se kötöttek az ő elnöki mandátuma idején, amely 2014-ben kezdődött, viszont ezt a mostanit 2016-ban írták alá. Az elnök pénteken az ellenzéki liberálisok egyik tanácskozása alkalmából újságíróknak elmondta: teljes mértékben megbízik a legfőbb ügyészben és a hírszerzés vezetőjében, és meggyőződése, hogy nem írtak alá olyan dokumentumot, amely törvénytelen lenne.

Eduard Hellvig, a belföldi hírszerzés vezetője pénteken este egy sajtónyilatkozatban arról biztosította a közvéleményt, hogy nincs már hatályban egyetlen olyan titkos megállapodás sem, amely az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Hellvig szerint a különböző jogszabályokat a megállapodások nélkül is alkalmazni lehetett volna, de korábban ez volt az állami intézmények egyik „hagyományos eszköze”, amellyel pontosították az együttműködésük keretét.

Az ellenzéki pártok megalapozatlannak nevezték Toadernek a legfőbb ügyész tevékenységének kivizsgálására irányuló kezdeményezését, és szerintük a miniszter célja az, hogy Lazărt leváltsa és a helyére olyan legfőbb ügyész kerüljön, aki teljesíti a kormány parancsait.