
Fotó: Gov.ro
Az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnök Klaus Johannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.
2020. január 10., 13:482020. január 10., 13:48
2020. január 10., 14:242020. január 10., 14:24
Orban ezt az államfővel folytatott pénteki egyeztetése után, az elnöki hivatal udvarán jelentette be újságíróknak, de nem volt hajlandó elárulni, benyújtja-e lemondását, vagy megvárja – esetleg megpróbálja kiprovokálni –, hogy a parlament mozdítsa el posztjáról. A jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető kormányfő szerint mielőbb lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok jelenlegi nézeteit tükröző parlament alakuljon, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) által uralt jelenlegi törvényhozás fékezi az elnök és a kormány reformtörekvéseit.
A PNL elnöke azt mondta, a román állampolgárok mind a legutóbbi referendumon, mind az európai parlamenti választáson, majd az államfőválasztáson is értésre adták, hogy nem szeretnék a PSD-t látni hatalmon, a parlamentet azonban továbbra is uralja a PSD, és folyamatosan akadályozza a miniszterelnököt és az államfőt abban, hogy „gyakorlatba ültesse a népakaratot”. „Ezért meg kell adni a lehetőséget a népnek arra, hogy megválassza képviselőit, és a parlament összetétele hűen tükrözze a polgárok jelenlegi opcióit” – érvelt Orban.
Arról, hogy milyen stratégiát fognak követni az előre hozott választások kiírása érdekében, nem árult el részleteket a miniszterelnök. „Nem fogom felfedni, hogy milyen stratégiában állapodtunk meg. (...) Minden bizonnyal megtaláljuk majd a legjobb megoldásokat az előre hozott választások kieszközlésére” – idézte az Agerpres hírügynökség Orbant. A kormányfő hozzátette, szeretnék a helyhatósági választásokkal egy időben tartani az előre hozott parlamenti választást, amennyiben azonban az utóbbi kiírását megelőző eljárás elhúzódik, és erre nem lesz mód, mindenképpen „az önkormányzati választásokhoz minél közelebb eső időpontot” választanak majd.
Azt sem árulta el Orban, mikor indítják el a folyamatot, csak annyit mondott, hogy kijelölt egy tárgyalócsapatot, amelyik egyeztetéseket folytat a témáról a parlamenti pártok képviselőivel. A PNL elnöke szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) és a Pro Romániával is tárgyalnak, a PSD-vel azonban nem. Újságírói kérdésre válaszolva Orban leszögezte, senki nem tudja garantálni, hogy 100 százalékban lesznek előre hozott választások, de ő és a pártja, valamint az államfő is ezt akarja. A kormányfő úgy véli, a PSD nem tudja megakadályozni az előre hozott választások megszervezését.
„Hogyan akadályozzák meg az előre hozott választásokat? Úgy, hogy megszavazzák a parlamentben a PNL-kormányt? Ez esetben az egész ország rajtuk röhögne” – válaszolt a felvetésre a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy miként fogják meggyőzni a PSD-t, hogy nyújtson be bizalmatlansági indítványt, Orban így válaszolt: „Majd meglátják!”
Mint arról beszámoltunk, előző napi sajtóértekezletén Johannis világossá tette, hogy ő is előre hozott parlamenti választásokat szeretne, és Ludovic Orbant tartja a legjobb jelöltnek a miniszterelnöki posztra, mind teljes, mind ügyvivői felhatalmazással. Az alkotmány szerint akkor lehet feloszlatni a román parlamentet és idő előtti választásokat rendezni, ha a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják vagy a miniszterelnök önként benyújtja lemondását, majd a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.
Orban pénteki bejelentésére reagálva Marcel Ciolacu képviselőházi házelnök, a PSD ideiglenes elnöke azt mondta: felelőtlenség a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai válságba sodorni az országot. A PSD ugyanakkor kész a választójog módosítását szintén ellenző RMDSZ-szel együtt bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen – hozzájárulva így annak bukásához és a parlamenti választások előrehozásához –, ha az Orban-kabinet a parlamenti vitát megkerülve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
szóljon hozzá!