
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt négy év képességvizsga-eredményei alapján készített elemzést az Erdélystat. A statisztikai portál szerdai közleménye szerint a 2019–2022-es időszak egyesített képességvizsga-eredményei arra kínálnak lehetőséget, hogy megbízhatóbb képet kapjunk a magyar nyelven tanuló diákok teljesítményéről az által, hogy tompítják az egyes évfolyamok osztályzataiban előforduló hullámzásokat. Az elemzésben az erdélyi magyar iskolákat is rangsorolták.
2022. október 12., 12:172022. október 12., 12:17
2022. október 12., 14:152022. október 12., 14:15
Az összevont adatok szerint a magyarul tanulók eredményei enyhén elmaradnak az országos átlagtól: míg a vizsgákon részt vevő romániai nyolcadikosok 77,2%-a zárta legalább 5-ös médiával az egységes felmérést az elmúlt négy évben, addig a magyarul tanulók körében 75%-os az így mért sikerességi arány.
A magyar tagozaton tanulók minden évben román nyelv és irodalomból teljesítettek leggyengébben, a négy évre számolt médiájuk 5,25, az országos 7,04-hez képest. Ebben az sem hozott egyelőre áttörést, hogy a 2021-es és 2022-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból.
A magyar tagozaton tanulók az elmúlt négy évben stabilan jobb eredménnyel vizsgáztak magyar nyelv és irodalomból, mint a román tannyelven tanulók románból – mutat rá a tájékoztatás.
Az elemzés egy érdekes megfigyelése, hogy
A közleményből továbbá kiderül, hogy az elemzéssel párhuzamosan az Erdélystat elkészítette a magyar tannyelvű iskolák/tagozatok rangsorát is, mind a 2022-es vizsgaeredmények alapján, mind pedig a 2019–2022-es időszakra összevonva is. A négyéves rangsor elkészítésében összesen 444 iskola/tagozat 31 341 diákjának a képességvizsga-eredményeit vették figyelembe.
Az összevont eredmények szerinti rangsor élén a következő tíz iskola áll:
A falvakon működő magyar oktatási helyszínek között az Aranyosegerbegyi Általános Iskola teljesített a legjobban az elmúlt négy évben, ezt követi a körösfői Kós Károly Általános Iskola és a tusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola.
A tájékoztatás mutatja azt is, hogy a kis létszámú iskolák kategóriájában csak azokat az iskolákat vizsgálták, amelyekben az elmúlt négy év egyikében sem haladta meg a 25 főt a képességvizsgára beiratkozó magyar tannyelvű diákok száma. Ebben a kategóriában ismét az Aranyosegerbegyi Általános Iskola, valamint a kolozsvári Tálentum Református Iskola bizonyultak a legsikeresebbnek.
Itt a marosvásárhelyi Európa Általános Iskola szerepel az élen, a második helyen ismét a kiemelkedő eredményekkel bíró falusi kisiskola, az Aranyosegerbegyi Általános Iskola van. A sort kizárólag megyeközpontbeli vegyes tannyelvű iskolák folytatják: Zilahról a Simion Bărnuţiu Általános Iskola, Kolozsvárról a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium, valamint Nagybányáról a Nicolae Iorga Általános Iskola.
Külön részrangsor készült azokkal a magyar iskolákkal, amelyek jól teljesítettek a románvizsgán, annak ellenére, hogy a román, mint környezeti nyelv, a legkevésbé van jelen. Ehhez olyan iskolákat listáztak, ahol minden évben csak magyar osztályok (vizsgázók) voltak és a településen a magyarok aránya meghaladja a 80%-ot. A kategóriában a legjobb románeredményeket alapvetően Hargita és Kovászna megyei iskolák érték el: az első három a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, illetve a körösfői Kós Károly Általános Iskola (Kolozs megye). Más magyar tömbterületek, például Maros, Bihar, Szatmár vagy Szilágy megyei települések iskolái háttrébb helyezkednek el ebben a rangsorban – összegzi a közlemény.
Mint kiderült, 8-as átlag felett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium teljesített az elmúlt négy év képességvizsgáinak átlagában.
Az Erdélystat teljes elemzése itt, a képességvizsga-rangsorok pedig itt érthetők el.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
szóljon hozzá!