Akár 50 százalékos pótlékot is lehetővé tesz az új bértörvénytervezet az egészségügyben
Fotó: Tuchiluș Alex
Az alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kaphatnak az egészségügyi intézmények három műszakban dolgozó alkalmazottai – derül ki az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezetéből.
2026. július 18., 13:582026. július 18., 13:58
A munkaügyi minisztérium honlapján közzétett új bértörvénytervezet szerint azokban az egészségügyi és szociális védelmi intézményekben, amelyekben megszakítás nélkül, három műszakban dolgoznak, 15 százalékos pótlékban részesülhetnek azok az alkalmazottak, akik havonta mindhárom műszakban munkát végeznek, illetve két műszakban, 12/24 órás munkarendben dolgoznak. A pótlék az éjszakai munkavégzésért járó juttatás helyett illetné meg őket.
A pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon a rendes munkaidő keretében végzett munkáért az alapbér alapján kiszámított órabérnél 30 százalékkal magasabb díjazás jár. Az így kifizetett munkát nem lehet szabadidővel is kompenzálni – húzza alá az Agerpres hírügynökség.
Az úgynevezett betegmegfigyelő ügyelet óradíja a sürgősségi ügyelet díjának 75 százaléka lenne.
A heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon teljesített sürgősségi ügyeletért az alapbér szerinti óradíjnál 20 százalékkal magasabb összeg járna. Az ugyanezeken a napokon végzett betegmegfigyelő ügyeletet az alapbérnek megfelelő óradíjjal fizetnék.
Az elszigetelt településeken dolgozó szakképzett pedagógusok és intézményvezetők az alapbérük legfeljebb 15 százalékának megfelelő pótlékra lesznek jogosultak az új közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezete szerint.
Az otthoni készenlétre kijelölt orvosok az alapbérük alapján kiszámított óradíj 40 százalékát kapnák meg a készenlétben töltött órák után.
Az ezen felül, az egészségügyi ellátás folytonosságának biztosítása érdekében végzett ügyeletekre az orvosoknak részmunkaidős egyéni munkaszerződést kellene kötniük az állami egészségügyi intézménnyel. Ebben az esetben kizárólag az ügyeleti munkához kapcsolódó jogosultságok illetnék meg őket.
A munkakörülményektől és az adott tevékenységgel töltött időtől függően az egészségügyi szakszemélyzet és a kisegítő egészségügyi személyzet a következő pótlékokat kaphatná:
Legfeljebb 15 százalékos pótlék járhatna azoknak is, akik elszigetelt vagy magasan fekvő településen, nehezen megközelíthető egészségügyi intézményben dolgoznak, illetve olyan helyen, ahová nehéz szakembereket toborozni.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
A szociális intézmények alkalmazottai közül legfeljebb 40 százalékos pótlékban részesülhetnének a neuropszichiátriai rehabilitációs központokban és a pszichiátriai betegséggel élőket ellátó bentlakásos intézményekben dolgozók.
Ugyanez vonatkozna azokra is, akik tuberkulózisban vagy AIDS-ben szenvedő, illetve neuromotoros, neuropszichomotoros, neuromuszkuláris vagy neurológiai rehabilitációra szoruló személyeket gondoznak.
A nehéz munkakörülményekért 5 százalékos, az elszigetelt vagy magasan fekvő településeken, nehezen megközelíthető intézményekben végzett munkáért pedig legfeljebb 15 százalékos pótlékot biztosítanának a szociális intézmények alkalmazottainak – derül ki a tervezetből.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A követelés a volt elnök által 17 éven át beszedett bérleti díjakból ered, miután a nagyszebeni ingatlan ügyében Iohannisék végleg elveszítették a pert.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
A kedden hivatalba lépett kormány programja két évre szól, az adóemelést pedig senki sem szeretné, de a döntés a pénzügyi helyzet függvénye – többek között erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök kedden este kormánya első ülése után.
A Luca Niculescu vezette, frissen megalakult kormány a parlamenti székükhöz ragaszkodó politikusok miatt életképes lehet, ugyanakkor az eredményessége kétségessé válhat – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt politikai elemző.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) felhívja az adófizetők figyelmét arra, hogy olyan csalárd weboldalak jelentek meg, amelyek visszaélnek az intézmény nevével.
Románia pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése mellett a lakosság által elvárt reformokat is végre kell hajtania az új kormánynak – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő kedden este a Luca Niculescu vezette kabinet eskütételén.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Bejelentette lemondását Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, miután a parlament kedden megszavazta az új kormány beiktatását. A prefektus közölte, hogy az új kabinet hivatalos döntéséig továbbra is ellátja feladatait.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) térnyerése egyrészt az elmúlt évek válságainak, másrészt az emberek politikai elittel szembeni elégedetlenségének tudható be – jelentette ki Kelemen Hunor, az RDMSZ elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!