
Trikolór őrület. Az AUR bírságokkal kényszerítené ki a román zászló iránti tiszteletet
Fotó: Haáz Vince
Nem érti Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak az ellenzők azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
2026. szeptember 11., 14:372026. szeptember 11., 14:37
Peiu csütörtökön este a B1 televízióban beszélt a témáról.
„Támogattam, amit a kollégáim javasoltak, de nem látok semmi rosszat abban, hogy legyen egy Trikolór-tér, vagy hogy megcsókoljam a zászlót. Nem értem, mi ebben a vitatott. (…)
Amikor látom, hogyan tisztelik meg az amerikaiak a zászlójukat, nem értem, miért lenne nálunk szemrehányás tárgya, ha mi is meg szeretnénk adni a tiszteletet a zászlónak…” – fogalmazott.
„Nos, ha már a véleménynyilvánítás szabadságáról beszélünk, szerintem meg kellene nézniük néhány olyan törvényt, amely drasztikusan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Jó lenne ezt a vitát a szólásszabadságról lefolytatni, de nem hiszem, hogy ez előnyös lenne azok számára, akik azért kritizálnak minket, mert tiszteljük a nemzeti zászlót” – mondta Peiu.

Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Egyben közölte,
„Ha egy 20 százalékos támogatottságú párt diktatúrát tudna létrehozni egy országban… Ugyan már, legyünk komolyak! Diktatúrát csak az tud létrehozni, aki hatalmon van, vagy a hadsereg, semmiképpen sem mi, akik 20 százalékos támogatottsággal rendelkezünk” a parlamentben” – vélekedett.
A stúdióban ugyanakkor jelen volt Iulian Fota biztonságpolitikai szakértő, diplomata és egyetemi oktató, aki hosszú ideje a román kül-, védelem- és nemzetbiztonsági politika egyik ismert szereplője, Traian Băsescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, a román külügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős volt államtitkára, aki szögesen ellentétes véleményt fogalmazott meg.
Leszögezte:
Mint arról beszámoltunk, az AUR által még 2023-ban kezdeményezett, egyebek mellett a zászló megcsókolását és a trikolórról elnevezett terek kialakítását kötelezővé tevő, ezek elmulasztása esetére akár tízezer lejes bírságot is kilátásba helyező törvénytervezetet a szenátus már elfogadta, jelenleg a képviselőházi bizottságok jelentésére vár. Egyelőre azonban beragadt az alsóházban, miután szerdán a védelmi bizottság jelentését egy héttel elhalasztották.
A tervezet jelentős felháborodást váltott ki.
Az RMDSZ egyebek mellett a náci karlendítéssel és a kommunista állampárt ukázaival állította párhuzamba a jogszabályjavaslatot..
„Zászlócsók parancsra, bírsággal? Ezt akarja törvénybe írni az AUR kezdeményezése. Tisztségviselőket, iskolaigazgatókat és kijelölt diákokat köteleznének a román trikolór megcsókolására, a rádióknak és televízióknak pedig előírnák, mit sugározzanak a nemzeti zászló napján.
– fogalmaz a Facebook-poszt, amelyet az RMDSZ több politikusa is megosztott Facebook-oldalán. Majd így folytatja: „A nácik kötelező karlendítéssel és hűségeskükkel követelték meg, hogy az emberek nyilvánosan bizonyítsák a hatalom iránti engedelmességüket. A kommunizmusban az állampárt mondta meg, hogyan ünnepeljünk, mit nézzünk és mikor tapsoljunk. Most ugyanezt a gondolkodást hoznák vissza”.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője pénteken az RFI rádiónak nyilatkozva kijelentette: az új kormányról szóló tárgyalásokon felvetik a témát, és a tervezet leszavazását teszik annak feltételévé, hogy bizalmat szavazzanak az új kabinetnek.

Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Amikor Petrișor Peiu arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban is meg kell adni a tiszteletet a zászlónak, igazat mondott – azzal a különbséggel, hogy az erről szóló törvényben nincs szó kötelező zászlócsókról
Az Egyesült Államokban szövetségi jogszabály szól a zászló tiszteletéről, de fontos különbség, hogy ez
Az amerikai szövetségi törvénykönyv 4 U.S.C. § 8 – „Respect for flag” című rendelkezése előírja, hogy az amerikai zászlóval szemben nem tanúsítható tiszteletlenség, és részletesen szabályozza a zászló használatát. Például:
Viszont a törvény szövege nagyrészt „should” („kellene”, „nem szabadna”) megfogalmazásokat használ. Ez
Az amerikai jogban a zászlóégetés politikai tiltakozásként alkotmányosan védett véleménynyilvánításnak számít.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a hazafiságot nem olyna módon kell kimutatni, ahogy az az AUR zászlótörvény-tervezetében szerepel.
„A hit és a hazafiság kérdéseit diszkréten, személyes módon kell kezelni, és hiába jársz minden vasárnap templomba és vonulsz fel a templom előtt, ha a hét folyamán megszeged az összes keresztény parancsolatot, akkor semmit sem értél el. Hiába mész a Trikolór-térre, csókolod meg a zászlót, veszel részt minden rendezvényen, ha közhivatalt töltesz be, és visszaélsz a közpénzekkel, nem viszed végig a projekteket” – szögezte le Ilie Bolojan.
Természetesen a nyilvános megnyilvánulásoknak megvan a maguk helye, de ha túlzásba visszük, az biztosan nem segít” – hangsúlyozta Bolojan a B1 televízióban csütörtökön este.
Reagált az ortodox egyház is.
Adrian Agachi, az ortodox patriarchátus szóvivője szerint a törvénytervezetet a Román Ortodox Egyház képviselőivel való előzetes konzultáció nélkül dolgozták ki, noha a dokumentum a vallásgyakorlásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.
„Sajnálatos módon a nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetet a Román Patriarchátussal való előzetes konzultáció nélkül dolgozták ki. Ha ez a vitathatatlanul szükséges konzultáció megtörtént volna, akkor
– írta Agachi a Facebookon közzétett üzenetében.
„Ez a papi szolgálat és az egyház liturgikus életének szerepével és fontosságával kapcsolatos ismeretek hiányát jelzi” – hangsúlyozta a Román Patriarchátus szóvivője.
A Patriarchátus képviselője úgy véli, hogy a jövőben az istentiszteleteket vagy a papság közvetlen részvételét érintő jogalkotási tervezeteket a Román Patriarchátussal folytatott konzultációt követően kellene kidolgozni.
Politológus: alkotmány- és magyarellenes a tervezet
Az AUR tervezete egyszerre alkotmány- és magyarellenes – szögezte le az RFI rádiónak nyilatkozva Cristian Pîrvulescu politológus.
„A törvényjavaslat azért ment át, mert a szenátusban nem vitatták meg. Egyébként már akkor is látszott a PSD és a PNL opportunizmusa, valamint az AUR-ral való együttműködési hajlandóságuk, hiszen PSD-s és PNL-es képviselők is aláírták. Most azonban, ebben a különleges helyzetben, amikor a kormányzati válság továbbra is fennáll, a pártok nagyon bonyolult helyzetben vannak. Mert a lehető legegyértelműbben ki kell mondanunk, hogy ez a törvénytervezet teljesen alkotmányellenes.” – szögezte le.
Szerinte az alkotmányellenesség elsősorban abból fakad, hogy minden tisztviselőre kötelezővé tennének egy vallási szertartást.
„Ez a törvényjavaslat vallási szertartást írna elő a tisztviselők számára, a zászló megáldásával és egy keresztény imával. A muszlimoknak nagyon komoly problémáik lesznek. Ők már nem lennének jó román állampolgárok. Pedig a román állam megalakulása óta állampolgárok. A török és tatár közösségekre gondolok. Egy olyan államban, amely garantálja a lelkiismereti szabadságot és a vallásokkal szembeni semlegességet, egy ilyen szöveg nem juthat át az alkotmánybíróságon, bármennyi probléma is legyen az alkotmánybíróságon” – mondta a politológus.
Egy másik, általa jelzett komoly probléma a sajtószabadság sérelme. A törvénytervezet ugyanis kötelezi a közszolgálati és magán televíziókat, hogy műsorszerkezetükből 30 percet szánjanak a zászló napjára.
Egyúttal a tervezet magyarellenes élére is rámutatott.
„Természetes volt, hogy az RMDSZígy reagált, mert ez nyilvánvalóan egy erősen magyarellenes törvény. Ez egy közvetlen támadás a magyarok ellen. A többi pártnak nincs ehhez bátorsága, mert – véleményem szerint – teljesen tévesen ítélik meg, hogy Romániában a konzervativizmus és a radikális nemzeti identitás dominál. (...) A törvény alkotmányellenes. Végül is a hazafiság az állam pozitív eszközeinek kérdése, nem pedig a büntető eszközöké.” – tette hozzá Cristian Pîrvulescu.
Arra a kérdésre, hogy milyen választási hatása lenne egy ilyen törvénynek, a politológus azt válaszolta, hogy a javaslat inkább nevetést vált ki, mint támogatást.
Gelu Duminică szociológus is ellenzi a törvényt.
Egy Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az AUR tervezete – egyéb rendelkezések mellett – kifejezetten bevezet egy vallási szertartást a nemzeti zászló hivatalos felszentelési ceremóniájába: „Az ünnepség során a tábori pap vagy az egyházi méltóság a zászló elé áll, és a következő áldást mondja: »Istenünk! Mindenható Uram, aki mindent megáldasz és megszentelsz, áldd meg Románia nemzeti zászlaját! Mert szent vagy mindörökké, most és mindörökké, és az örökkévalóságig. Ámen!»”. A szöveg így folytatódik: „A Szent Keresztet a jobb kezében tartva a tábori pap vagy az egyházi méltóság keresztt vet Románia nemzeti zászlajára, megcsókolja annak szövetét, majd a zászló mellett marad, annak jobb oldalán, a keresztet a mellkasához szorítva.”
A szociológus arra figyelmeztet, hogy ezek a rendelkezések „számos kérdést vetnek fel az állam, a vallás és a kortárs társadalom pluralizmusa közötti viszonyról”.
„Szerintem egy ilyen törvény rendkívül veszélyes. A zászló kötelező szentté nyilvánítása utat nyit az identitásalapú szélsőségesség felé, amely egy polgári szimbólumot a »jók« és a »többiek« közötti határvonal meghúzásának eszközévé alakít” – véli Gelu Duminică.

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
szóljon hozzá!