Az alkotmánybíróság elé kerül a vitatott kormányrendelet

A rendelet a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.

Szerdára virradó éjszaka a kormány intézkedése ellen tiltakozó tüntetők vonultak utcára országszerte, akik szerint a rendelet a korrupt politikusokat védi. A bukaresti kormány épületét körülvevő több mint tízezer tüntető közül többen megpróbáltak behatolni az épületbe, őket könnygázzal állította meg a csendőrség. Több ezer tüntető vonult utcára Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Jászvásáron is. A demonstráció ugyanakkor szerda reggel is folytatódott a kormánynak otthont adó Victoria-palota előtt, ahol több százan, többnyire fiatalok tiltakoztak a Sorin Grindeanu vezette kabinet intézkedése ellen.

Klaus Johannis államfő szerdán a büntetőjogot módosító sürgősségi rendeletre utalva úgy vélekedett, megengedhetetlen, amit a kormány tett. „Ez megengedhetetlen, csúfot űz a kormány belőlünk, amikor az éj leple alatt, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyása nélkül hoz sürgősségi rendeletet olyan érzékeny témákban, mint a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás. Ezt nem tolerálhatjuk\" – nyilatkozta az elnök újságíróknak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ülése előtt. Az államfő az ülésről távoztában közölte, a testület elnökének eltökélt szándéka, hogy a bukaresti alkotmánybírósághoz fordul a sürgősségi rendelet kapcsán. A CSM álláspontja szerint ugyanis érdeksérelem érhető tetten két hatalmi ág, az igazságszolgáltatás és a kormány között.

A hivatalos közlönyben megjelent rendelet értelmében ezentúl csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentette, öt évre rövidítve az elévülési időt. A Btk.-ba bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a „jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása\". Az ellenzéki sajtó szerint a kormány ezzel próbálta megakadályozni azt, hogy a Btk. „rajtaütésszerű\" megváltoztatásáért bűnpártolás gyanújával bepereljék.

Hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl – másodfokú rokonságig – nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. A büntető perrendtartás módosítása azonnal, a törvénykönyv módosítása a közzétételtől számított tíz napon belül lép hatályba. A bukaresti főügyészség szerdai tájékoztatása szerint az országban 2100 olyan köztisztviselő áll bíróság előtt, akik ellen hivatali visszaélésért, és csaknem kétezer olyan, akik ellen hanyag kezelésért emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Laura Kövesi, a DNA vezető ügyésze szerdán a Digi 24 hírtelevíziónak úgy vélekedett, hogy a kormányrendeletet bizonyos „személyekre szabták\". Kövesi elmondta, a DNA által az elmúlt három évben hivatali visszaélés miatt összeállított vádiratok összesen egymilliárd eurós károkozást állapítottak meg, ám ha a bűncselekmény kikerül a Btk. hatálya alól és le kell zárni ezeket az ügycsomókat, az okozott kárt soha nem fogja behajtani az állam. A román sajtó szerint a Btk. módosításának kedvezményezettjei között számos kormánypárti és ellenzéki politikus, köztük Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke található.