Autonómia és EP-képviselet

A volt kormányfő szerint az autonómia európai vívmány és európai érték, Európa pedig büszke a jól működő autonómiájára, hiszen ezek azok az intézmények, amelyek segítségével korábban rendkívül feszült és rendezetlen térségeknek a sorsát sikerült rendezetté, feszültségmentessé tenni, és életképes övezetté alakítani.

„Határon belül és kívül mindannyiunk érdeke, hogy lezárjuk azt a korszakot, amely Magyarországot legyengítette, amely felszámolta a nemzetpolitikát, amely nem törődött és ma sem törődik a Kárpát-medencei magyarokkal, sőt nyíltan hátat fordít nekik” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: jó hír, hogy ez már nem tart soká, a változás elindult, úton van, és jó esély van arra, hogy a határon túli magyarok ügye ismét fontos politikai kérdéssé váljék.

A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések támogatására 2004-ben létrehozott KMAT pénteki ülésén Tőkés László EP-képviselő, a testület elnöke felhívta a figyelmet, hogy az eddig alkalmazott „hagyományos módszerrel” csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az Európai Parlamentben, a célként megjelölt egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása nem valósult meg.

„Ezért szükséges a magyar ügy markáns, egyedi módon való kezelése. Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is” – hangsúlyozta a református püspök, aki szerint ha az anyaországban tízmillió magyart megillet az önrendelkezés joga, akkor a korlátozott önrendelkezés joga a határon túli magyarokat magától értetődően megilleti. Tőkés hozzátette, a júniusban tartandó EP-választás tétje az, hogy minél több magyar nemzetiségű képviselő juthasson be a brüsszeli törvényhozásba, hogy „erős középnemzetként tudjuk képviselni érdekeinket”.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke az egész Kárpát-medencei magyar összefogás foglalatának nevezte az RMDSZ és az EMNT választási összefogását, szerinte létrejöhet Brüsszelben egy olyan EP-képviselet, amely ténylegesen tenni tud az önrendelkezésért. A Fidesz külügyi kabinetvezetője a kettős állampolgárság ügyében közölte: az állampolgárság és a szavazati jog a magyar jogrendben „két különböző dolog”, alakulata pedig az állampolgárság megadását támogatja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke európai támogatást és fellépést sürgetett az Ukrajnában „egy éve életbe lépett, nyíltan sovén oktatáspolitika” ellen, amelynek szerinte három célpontja van: az ukrajnai orosz, román és magyar kisebbség.

Németh Zsolt és Tőkés László úgy vélekedett: e téren közös Románia és Magyarország érdeke, ám a román kormány részéről egyelőre még hiányzik a támogatás. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a KMAT ülésén úgy vélekedett: Magyarországnak a vajdasági magyar autonómia megteremtéséhez kellene kötnie Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatását. Zárónyilatkozatukban egyébként a tanácskozás részvevői leszögezik: az erős magyar képviselet az EP-ben elősegítheti az autonómiatörekvéseket; ezek összehangolt és határozott képviselete fontos része lehet a magyar nemzetstratégiának. A dokumentum a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívja a figyelmet.