Ami kimaradt: az anyanyelvhasználati jogokat helyreállító törvénytervezetet terjesztett be az RMDSZ

a megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, és a szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.

A tervezet elfogadtatásával az RMDSZ egyebek mellett azt akarja elérni, hogy ne csorbuljanak a magyar közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken a következő népszámláláskor, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az MTI-nek telefonon elmondta: az RMDSZ nem egy törvénymódosítást, hanem a – központi és helyi közigazgatás működését egységes keretbe foglaló – teljes közigazgatási törvénykönyv tervezetét terjesztette be, mert komoly parlamenti vitát akar a kisebbségi jogokról.

– szögezte le Cseke Attila. A frakcióvezető, aki a korábban az RMDSZ képviseletében vett részt a közigazgatási kódexet előkészítő parlamenti bizottság munkájában, felidézte: jelenleg a törvénykönyvnek az a – kisebbségi szempontból hiányos – változata van hatályban, amelyet a kormány júliusban sürgősségi rendelettel fogadott el, miután a parlamenti vita során előkészített törvénykönyvet alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. Megjegyezte:

Az RMDSZ politikusa szerint a román parlamentnek – az újabb alkotmánybírósági döntéstől függetlenül – mindenképpen újra kell tárgyalnia a teljes közigazgatási kódexet, és ezen belül a kisebbségi jogokat.

Az MTI érdeklődésére, hogy az RMDSZ kérte-e az új parlamenti többség támogatásával kormányalakításra készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását az általa beterjesztett törvénytervezet elfogadtatásához, Cseke Attila azt mondta:

amely azon a korábbi parlamenti változaton alapul, amelyet az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt és ALDE mellett a PNL törvényhozóinak mintegy fele is megszavazott. „Lényegében egy olyan formát terjesztettünk be módosításokkal, amely bírta a parlament több mint hatvan százalékának támogatását” – mutatott rá az RMDSZ frakcióvezetője.

korábban írtuk

Csak általánosságban beszél a kisebbségi jogokról az RMDSZ és a PNL közötti parlamenti együttműködési megállapodás

Parlamenti együttműködési megállapodást írt alá hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Ludovic Orban miniszterelnök-jelölttel a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) beiktatásra váró kormányának támogatásáról.