
Fotó: Mediafax
Az alaptörvénnyel összhangban levőnek minősítette tegnap az alkotmánybíróság a pedagógusok bérének emeléséről rendelkező, a korábban nehéz munkakörben tevékenykedők nyugdíjának emeléséről szóló, valamint a Számvevőszék működését szabályozó törvényt. Ennek nyomán az államfőnek elvileg kötelező kihirdetnie, a kormánynak pedig végrehajtania a tanárok több mint 50 százalékos béremelését előirányzó jogszabályt, amelyet két héttel ezelőtt fogadott el a képviselőház. Mint arról beszámoltunk, a törvényhozás alsóháza a Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére fogadta el azt a jogszabályt, amelynek értelmében az egyetemi oktatók bérét 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok fizetését pedig 54 százalékkal kell emelni október elsejétől.
A jogszabály elfogadása heves reakciókat váltott ki a kormány részéről, Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök és Varujan Vosganian pénzügyminiszter egyaránt kijelentette, hogy ilyen mértékű béremelésre nincs pénz az államkasszában, egyúttal populizmussal vádolták meg a jogszabályt megszavazó képviselőket. Varujan Vosganian azt is kijelentette, hogy a jogszabályban foglalt béremelés veszélybe sodorhatja az ország gazdaságát, és jelentős inflációgerjesztő hatással járhat. A kormány ezt követően az elmúlt héten az alkotmánybíróságon is megtámadta a törvényt, a fenti érvek mellett azt is felróva a képviselőháznak, hogy a törvényben nem jelölték meg, milyen forrásból kéne finanszírozni a béremelést. A kormány lépése elleni tiltakozásul a pedagógus-szakszervezetek tüntetést szerveztek tegnap Bukarestben, mintegy tízezer tanár vonult az Alkotmány térről a kormánypalota elé. A tiltakozók akciójuk végén a kormány székhelyén átadták azon aláírásgyűjtő íveket, amelyeken lemondásra szólítják a kormányt. Az alkotmánybíróság tegnapi döntését a szakszervezetek üdvözölték, felszólítva a kormányt, tegyen eleget a jogszabályban foglaltaknak.
A kormányfő nem enged
Călin Popescu-Tăriceanu ugyanakkor már korábban kijelentette: bármilyen döntést hoz is az alkotmánybíróság, az államkasszában nem áll rendelkezésre a béremeléshez szükséges összeg, és a kormány megtalálja az eszközöket arra, hogy ne ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amennyiben azt a taláros testület alkotmányosnak nyilvánítja. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő tegnap közölte, meglepte az ítélet, és megismételte érveit, leszögezve: amennyiben a jogszabály hatályba lép, az ország fejest ugrik a válságba, amely lenullázza az elmúlt két évben elért valamennyi eredményt. Leszögezte: csakis az ország gazdaságának és állampolgárainak érdekeit tartja majd szem előtt, még annak árán is, hogy egyes társadalmi csoportok – így az oktatók – esetleg nehezményezik ezt. Gabriel Berca kormányfőtitkár is megerősítette a kabinet álláspontját, leszögezve: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a gazdaság stabilitását. Kijelentette ugyanakkor, hogy a jogszabályok sorsa az államfőtől függ, miután ugyanis a törvényeket az alkotmánybíróság visszaküldi a parlamentnek, az kihirdetés végett az elnökhöz továbbítja azt. Közölte, a kormány megvizsgálja az alkotmánybíróság indoklását, és annak függvényében dönt arról, milyen további lépéseket tesz. Traian Băsescu államfő korábban úgy nyilatkozott, aláírja a jogszabályt, ám utólag finomított álláspontján, és bírálta a törvényt.
Crin Antonescu, a nagyobbik kormányerő, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke hangsúlyozta: az alkotmánybíróság döntése minden jogállamban kötelező érvényű, és nem kívánt további magyarázatot fűzni az ítélethez.
Veszélyes lépés
A nemzeti bank egyik, neve elhallgatását kérő illetékese így kommentálta a döntést: „Bocsáss, meg nekik, Uram, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Mint kifejtette, amennyiben a jogszabály hatályba lép, az infláció ismét két számjegyű lesz, a költségvetési hiány pedig elérheti a GDP 7 százalékát. Ludovic Orban PNL-alelnök szerint az ítélet politikai indíttatású, és közölte: olyan sürgősségi rendeletet terjeszt a kormány elé, amely megakadályozza az 50 százalékos béremelésről szóló törvény életbe lépését.
A jogszabályt beterjesztő szociáldemokraták nevében Victor Ponta alelnök a törvény gyakorlatba ültetésére szólította fel a kormányfőt, ellenkező esetben lemondását kérte.
A nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabályt – amelynek értelmében az I. fokozatú nyugdíjpont értékét 50, a II-es fokozatúét 25 százalékkal kellene megemelni – szintén a kormány támadta meg az alkotmánybíróságon, míg a Számvevőszék működését szabályozó törvényt az államfő.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.