Megfelel az alaptörvénynek a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet, amennyiben a szabadságjogokat törvény formájában korlátozzák – határozott szerdán a román alkotmánybíróság. Továbbra sem tudni azonban, hogy a szükségállapot csütörtöki lejárta után szankcionálhatnak-e a hatóságok.
2020. május 13., 12:462020. május 13., 12:46
2020. május 13., 13:472020. május 13., 13:47
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a taláros testület közölte: az alkotmánybíróság egyhangúlag hozott határozattal utasította el az alkotmányossági óvást. Szavazattöbbséggel elfogadta ugyanakkor a kifogást, és megállapította: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet abban az esetben felel meg az ország alaptörvényének, amennyiben a rendkívüli állapot idején foganatosított intézkedések nem korlátozzák bizonyos alapvető szabadságjogok gyakorlását. Az alkotmánybírák egyúttal felhívták a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.
A 2004/24-es számú, a veszélyhelyzetet szabályozó rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Ugyancsak a nép ügyvédje támadta meg a taláros testületnél azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották az elmúlt két hónapban a kijárási tilalmat megszegő polgárokat és cégeket. Az alkotmánybíróság egy héttel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította azt a rendeletet.
A bukaresti szenátus kedden jelentős módosításokkal megszavazta az Orban-kabinet törvénytervezetét a veszélyhelyzet bevezetéséről, amely a csütörtökön lejáró rendkívüli állapotot váltja fel a koronavírus-járvány elleni védekezésben. A veszélyhelyzetről szóló törvény végleges formájáról döntéshozó kamaraként szerdán szavaz a képviselőház. Ám mivel a kormány késve, csak hétfőn terjesztette be a tervezetet, így a jogszabály nem léphet idejében hatályba, várhatóan csak a jövő hétfőn.
Emiatt a március közepén kihirdetett rendkívüli állapot csütörtöki lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést. Szakértők szerint ez a joghézag csak akkor oldható fel, ha a kormány sürgősségi rendeletet is kibocsát, az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján azonban ez a lehetőség is elúszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta a Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy szabálytalanul zajlott volna a képviselőház házbizottságának megválasztása az őszi ülésszak első, kedd délutáni ülésén.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!