
Megfelel az alaptörvénynek a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet, amennyiben a szabadságjogokat törvény formájában korlátozzák – határozott szerdán a román alkotmánybíróság. Továbbra sem tudni azonban, hogy a szükségállapot csütörtöki lejárta után szankcionálhatnak-e a hatóságok.
2020. május 13., 12:462020. május 13., 12:46
2020. május 13., 13:472020. május 13., 13:47
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a taláros testület közölte: az alkotmánybíróság egyhangúlag hozott határozattal utasította el az alkotmányossági óvást. Szavazattöbbséggel elfogadta ugyanakkor a kifogást, és megállapította: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet abban az esetben felel meg az ország alaptörvényének, amennyiben a rendkívüli állapot idején foganatosított intézkedések nem korlátozzák bizonyos alapvető szabadságjogok gyakorlását. Az alkotmánybírák egyúttal felhívták a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.
A 2004/24-es számú, a veszélyhelyzetet szabályozó rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Ugyancsak a nép ügyvédje támadta meg a taláros testületnél azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották az elmúlt két hónapban a kijárási tilalmat megszegő polgárokat és cégeket. Az alkotmánybíróság egy héttel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította azt a rendeletet.
A bukaresti szenátus kedden jelentős módosításokkal megszavazta az Orban-kabinet törvénytervezetét a veszélyhelyzet bevezetéséről, amely a csütörtökön lejáró rendkívüli állapotot váltja fel a koronavírus-járvány elleni védekezésben. A veszélyhelyzetről szóló törvény végleges formájáról döntéshozó kamaraként szerdán szavaz a képviselőház. Ám mivel a kormány késve, csak hétfőn terjesztette be a tervezetet, így a jogszabály nem léphet idejében hatályba, várhatóan csak a jövő hétfőn.
Emiatt a március közepén kihirdetett rendkívüli állapot csütörtöki lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést. Szakértők szerint ez a joghézag csak akkor oldható fel, ha a kormány sürgősségi rendeletet is kibocsát, az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján azonban ez a lehetőség is elúszott.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!