Megfelel az alaptörvénynek a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet, amennyiben a szabadságjogokat törvény formájában korlátozzák – határozott szerdán a román alkotmánybíróság. Továbbra sem tudni azonban, hogy a szükségállapot csütörtöki lejárta után szankcionálhatnak-e a hatóságok.
2020. május 13., 12:462020. május 13., 12:46
2020. május 13., 13:472020. május 13., 13:47
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a taláros testület közölte: az alkotmánybíróság egyhangúlag hozott határozattal utasította el az alkotmányossági óvást. Szavazattöbbséggel elfogadta ugyanakkor a kifogást, és megállapította: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet abban az esetben felel meg az ország alaptörvényének, amennyiben a rendkívüli állapot idején foganatosított intézkedések nem korlátozzák bizonyos alapvető szabadságjogok gyakorlását. Az alkotmánybírák egyúttal felhívták a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.
A 2004/24-es számú, a veszélyhelyzetet szabályozó rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Ugyancsak a nép ügyvédje támadta meg a taláros testületnél azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották az elmúlt két hónapban a kijárási tilalmat megszegő polgárokat és cégeket. Az alkotmánybíróság egy héttel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította azt a rendeletet.
A bukaresti szenátus kedden jelentős módosításokkal megszavazta az Orban-kabinet törvénytervezetét a veszélyhelyzet bevezetéséről, amely a csütörtökön lejáró rendkívüli állapotot váltja fel a koronavírus-járvány elleni védekezésben. A veszélyhelyzetről szóló törvény végleges formájáról döntéshozó kamaraként szerdán szavaz a képviselőház. Ám mivel a kormány késve, csak hétfőn terjesztette be a tervezetet, így a jogszabály nem léphet idejében hatályba, várhatóan csak a jövő hétfőn.
Emiatt a március közepén kihirdetett rendkívüli állapot csütörtöki lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést. Szakértők szerint ez a joghézag csak akkor oldható fel, ha a kormány sürgősségi rendeletet is kibocsát, az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján azonban ez a lehetőség is elúszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péntekre várja Nicuşor Dan államfő, hogy a nyugatbarát pártok javaslatokat tegyenek neki a következő kormányra vonatkozóan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!