
Az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította szerdai ülésén a román alkotmánybíróság azt a tavaly elfogadott törvényt, amely speciális nyugdíjban részesítette a választott önkormányzati tisztségviselőket.
2016. január 20., 12:392016. január 20., 12:39
A szenátus által tavaly decemberben megszavazott jogszabály alapján a polgármesterek és alpolgármesterek, valamint a megyei tanácselnökök és alelnökök jogosultak az extra nyugdíjra. Az önkormányzati vezetők a tisztségért járó aktuális munkabér 26 és 79 százaléka közötti összegű nyugdíj-kiegészítést kaptak volna (mandátumuk hossza függvényében), amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
A törvény azokat részesítené kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék.
A jogszabályt a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány támadta meg az alkotmánybíróságon, a kabinet érvelése szerint ugyanis visszamenőleges hatállyal bír, privilégiumot biztosít az érintettek számára, amelyre viszont nincs fedezet a költségvetésben.
Mint ismert, az önkormányzati vezetők extra juttatásáról szóló törvény elfogadását megelőzően a parlament újból megszavazta a képviselők és szenátorok nyugdíjának kiegészítéséről szóló jogszabályt is, amelyet nyáron Klaus Johannis államelnök visszaküldött a törvényhozásnak. Másodszori nekifutásra az államfő már köteles volt kihirdetni a honatyák számára kedvező törvényt.
Az alkotmánybíróság szerdai ülése előtt Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzati vezetőkről szóló törvény alapján a volt kommunista nómenklatúra tagjai is speciális javadalmazásra lennének jogosultak.
„Bármilyen összegű pluszpénz kiváltságnak számít. A probléma az, hogy a törvény visszamenőleges hatállyal bír, és ez alapján speciális nyugdíjat kapnának a megyei tanácselnöki tisztséget is betöltő volt pártfőtitkárok, valamint a polgármesteri teendőket is ellátó települési titkárok\" – állapította megh Augustin Zegrean.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!