2010. október 06., 12:552010. október 06., 12:55
Az alkotmánybíróság szerdán elutasította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotmányossági kifogásait a nyugdíjtörvény kapcsán.
A PNL azt állította kifogásemelésében, hogy a nyugdíjtörvény elfogadása a procedúra megkerülésével történt, a jogszabály pedig megszegi a törvények visszamenőleges érvénytelenségének elvét, sérti a tulajdonjogot, a tisztességes élethez és a nyugdíjhoz való jogot, és megszegi az nemzetközi emberi jogi szabályozásokat, a foglalkozásválasztás szabadságának alapjogát, valamint az alkotmánybíróság perrendtartását.
A liberálisok azt is sérelmezik, hogy tévesen alkalmazták az alkotmány 16. cikkelyét az egységes nyugdíjkorhatár megállapítása kapcsán, a parlament pedig figyelmen kívül hagyta a Törvényhozási Tanács véleményezését.
A PSD az alkotmány több cikkelyének megsértése mellett azt rótta fel a nyugdíjtörvény elfogadása kapcsán, hogy a képviselőházi szavazáson – amely előtt az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből, mivel a kormány nem fogadta el a nyugdíjpont növelésére vonatkozó javaslatukat –, Roberta Anastase (PDL) képviselőházi elnök az elektronikus szavazatszámláló meghibásodására hivatkozva kézfelemeléssel történő szavazást rendelt el, majd közölte, hogy a nyugdíjtörvényt a többség elfogadta.
Az ellenzék szerint ugyanakkor a szavazás idején a kormánypárti padsorokban száznál is kevesebb honatya ült, miközben a jogszabály elfogadásához abszolút többség, 168 képviselő voksa lett volna szükséges. Ezért csalás és hivatali visszaélés miatt feljelentést tettek Anastase ellen, és a parlamentben is hevesen támadják az képviselőház elnökét.
Az alkotmánybírósági döntés ismertetése után Victor Ponta PSD-elnök elmondta: tiszteletben tartják a testület döntését, de kérik Traian Băsescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a parlamentbe. A szociáldemokrata vezető megismételte korábbi fenyegetését: ha az államfő aláírja a nyugdíjtörvényt, a PSD kezdeményezni fogja Traian Băsescu tisztségből való felfüggesztését.
Az országos szakszervezeti szövetségek vezetői szintén azt kérték, hogy az államfő küldje vissza a parlamentbe a nyugdíjtörvényt. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke szerint a szakszervezeti vezetők nyílt levélben fordulnak az államfőhöz, Marius Petcu, a CNSLR Frăţia vezetője pedig úgy vélekedett, az alkotmánybíróság szerdai döntése politikai jellegű.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.