A szenátus jogi bizottsága június 25-én meghallgatja az eddig kijelölt személyeket, és dönt abban a kérdésben, hogy a CNI-tagság összeférhetetlen-e a parlamenti mandátummal.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működéséről szóló törvény értelmében a feddhetetlenségi tanács tagjait hároméves időszakra a parlamenti pártokon kívül egy sor intézmény és szervezet delegálja. Egy-egy képviselőt küldenek a CNI-be a pártok szenátusi frakciói, a nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportja, az Igazságügyi, illetve a Gazdasági és Pénzügyminisztérium, a megyei tanácsok szövetsége, a megyei jogú városok, a városok, illetve a községek egyesülete, a köztisztviselők ügynöksége, az ügyészek és bírák egyesülete, valamint az emberjogi, jogi vagy gazdasági-pénzügyi területeken működő civil szervezetek.
A CNI feladata az ANI elnökének és alelnökének kijelölése, akiket az államfő nevez majd ki. A tanács évente jelentésben számol be a szenátus előtt az ANI működéséről.
A június 18-i határidőig csak a Nagy-Románia Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ, valamint a pénzügyminisztérium és a civil szervezetek nevezték meg jelöltjeiket. Az RMDSZ Pete István szenátort jelölte a feddhetetlenségi tanácsba, póttagként pedig Fekete Szabó András szenátort nevezte meg.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.