A szenátus is elfogadta a régi-új ANI-törvényt

Az ANI-törvény a keddi rendkívüli ülésen megejtett szavazás után így újra életbe léphet, lévén a felsőház a döntéshozó kamara ebben az ügyben, az ülés azonban sem volt mentes a politikai csörtéktől.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta már hétfőn jelezte, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat szenátorai nem szavazzák meg a törvényt, mivel továbbra is alkotmányellenesnek tartják annak bizonyos kitételeit – igaz, az ülésteremben azért jelen voltak, biztosítandó a határozatképességhez szükséges létszámot. A felsőház így 78 támogató szavazat és egy tartózkodás mellett megszavazta a jogszabályt, amelynek nyomán nyilvánosak lesznek a közszereplők vagyonbevallásai, a tisztségükből való távozás után még három évig vizsgálhatja őket az ANI, és megalakulhatnak a táblabíróságok mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonellenőrző testületek. E testületek létezését Frunda György, a szenátus emberi jogi bizottságának RMDSZ-es elnöke már korábban alkotmányellenesnek nevezte – mivel szerinte így az ANI az igazságszolgáltatás jogköreibe is beavatkozik –, és amelynek a jogszabályba való visszakerülése miatt még hétfőn bejelentette, hogy nem vesz részt a keddi szavazáson.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem csatlakozott a nagyobbik ellenzéki párthoz, így szenátorai megszavazták a törvényt, igaz, mindez nem jelenti azt, hogy a liberálisoknak ne lennének fenntartásaik. Puiu Haşotti, a PNL frakcióvezetője közölte, csupán azért szavazták meg a törvényt, hogy ne foghassák rájuk: a nemzet érdekei ellen dolgoznak, bár a jogszabály bizonyos elemeit ők is alkotmányellenesnek tartják. A liberálisok voksa így teljes mértékben politikai szavazatnak minősül. A nemzetellenesség kapcsán megjegyezte: a jogszabály előző szavazása előtt többek között európai uniós nagykövetek, valamint az Egyesült Államok külképviseletének vezetője is a törvény elfogadása mellett kardoskodott, amit elfogadhatatlan nyomásgyakorlásnak minősített.

Mint ismeretes, a törvény elfogadásának legvehemensebb szorgalmazója Traian Băsescu államfő, aki szerint az Európai Bizottság megköveteli Romániától a jogszabályt, mint a korrupció elleni hatékony küzdelem zálogát. Mind ő, mind pedig Emil Boc kormányfő azzal riogattak, hogy amennyiben nem sikerül elfogadni a törvényt, veszélybe kerülhet az ország schengeni övezethez való csatlakozása.

Emil Boc kedden azzal indokolta az ANI-törvény szükségességét, hogy az lehetőséget ad a tisztségviselőknek a választóikkal szembeni elszámolásra.

A keddi vita során egyébként a szenátus elutasította azt a módosító indítványt, amely mentesítette volna a szakszervezeti vezetőket a vagyonbevallás kitöltésének kötelezettsége alól.

A házban felszólalt Horia Georgescu, az ANI főtitkára is, aki elmondta: a testület eddigi, hároméves működését nem érték hivatalos kifogások, az eddigi átvilágítások kielégítőnek találták az ANI működését. Az ellenzék vádjaira, amelyek szerint a jogszabály jelenlegi formájában is alkotmányellenes, Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter válaszolt, aki szerint a törvényt az alkotmánybíróság útmutatásai alapján módosították, így az immár teljes mértékben megfelel az alaptörvény előírásainak.

Mint arról korábban beszámoltunk, az alkotmánybíróság az év elején többek között a vagyonbevallások nyilvánosságát,valamint az ANI hatásköreinek túlzott kiterjesztését minősítette alkotmányellenesnek. Az átalakított jogszabályból a második szavazásnál a szenátusban kiiktatták a táblabíróságok mellett működő vagyonellenőrző testületekre vonatkozó részt, amit viszont Traian Băsescu az ANI hatásköreinek túlzott megnyirbálásaként értelmezett, így ezúttal ő fordult alkotmánybírósághoz. A taláros testület úgy döntött, a szenátus alkotmányellenesen járt el, amikor kiiktatta a képviselőház által már elfogadott változatból a vagyonellenőrző testületekre vonatkozócikkelyt,mivel ebben a kérdésben az alsóházé a döntő szó. Az ellenzék ugyanakkor attól tart, hogy a törvény segítségével a kormány az ellenzék zaklatására használhatja az ANI-t.