2010. augusztus 24., 16:522010. augusztus 24., 16:52
Az ANI-törvény a keddi rendkívüli ülésen megejtett szavazás után így újra életbe léphet, lévén a felsőház a döntéshozó kamara ebben az ügyben, az ülés azonban sem volt mentes a politikai csörtéktől.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta már hétfőn jelezte, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat szenátorai nem szavazzák meg a törvényt, mivel továbbra is alkotmányellenesnek tartják annak bizonyos kitételeit – igaz, az ülésteremben azért jelen voltak, biztosítandó a határozatképességhez szükséges létszámot. A felsőház így 78 támogató szavazat és egy tartózkodás mellett megszavazta a jogszabályt, amelynek nyomán nyilvánosak lesznek a közszereplők vagyonbevallásai, a tisztségükből való távozás után még három évig vizsgálhatja őket az ANI, és megalakulhatnak a táblabíróságok mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonellenőrző testületek. E testületek létezését Frunda György, a szenátus emberi jogi bizottságának RMDSZ-es elnöke már korábban alkotmányellenesnek nevezte – mivel szerinte így az ANI az igazságszolgáltatás jogköreibe is beavatkozik –, és amelynek a jogszabályba való visszakerülése miatt még hétfőn bejelentette, hogy nem vesz részt a keddi szavazáson.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem csatlakozott a nagyobbik ellenzéki párthoz, így szenátorai megszavazták a törvényt, igaz, mindez nem jelenti azt, hogy a liberálisoknak ne lennének fenntartásaik. Puiu Haşotti, a PNL frakcióvezetője közölte, csupán azért szavazták meg a törvényt, hogy ne foghassák rájuk: a nemzet érdekei ellen dolgoznak, bár a jogszabály bizonyos elemeit ők is alkotmányellenesnek tartják. A liberálisok voksa így teljes mértékben politikai szavazatnak minősül. A nemzetellenesség kapcsán megjegyezte: a jogszabály előző szavazása előtt többek között európai uniós nagykövetek, valamint az Egyesült Államok külképviseletének vezetője is a törvény elfogadása mellett kardoskodott, amit elfogadhatatlan nyomásgyakorlásnak minősített.
Mint ismeretes, a törvény elfogadásának legvehemensebb szorgalmazója Traian Băsescu államfő, aki szerint az Európai Bizottság megköveteli Romániától a jogszabályt, mint a korrupció elleni hatékony küzdelem zálogát. Mind ő, mind pedig Emil Boc kormányfő azzal riogattak, hogy amennyiben nem sikerül elfogadni a törvényt, veszélybe kerülhet az ország schengeni övezethez való csatlakozása.
Emil Boc kedden azzal indokolta az ANI-törvény szükségességét, hogy az lehetőséget ad a tisztségviselőknek a választóikkal szembeni elszámolásra.
A keddi vita során egyébként a szenátus elutasította azt a módosító indítványt, amely mentesítette volna a szakszervezeti vezetőket a vagyonbevallás kitöltésének kötelezettsége alól.
A házban felszólalt Horia Georgescu, az ANI főtitkára is, aki elmondta: a testület eddigi, hároméves működését nem érték hivatalos kifogások, az eddigi átvilágítások kielégítőnek találták az ANI működését. Az ellenzék vádjaira, amelyek szerint a jogszabály jelenlegi formájában is alkotmányellenes, Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter válaszolt, aki szerint a törvényt az alkotmánybíróság útmutatásai alapján módosították, így az immár teljes mértékben megfelel az alaptörvény előírásainak.
Mint arról korábban beszámoltunk, az alkotmánybíróság az év elején többek között a vagyonbevallások nyilvánosságát,valamint az ANI hatásköreinek túlzott kiterjesztését minősítette alkotmányellenesnek. Az átalakított jogszabályból a második szavazásnál a szenátusban kiiktatták a táblabíróságok mellett működő vagyonellenőrző testületekre vonatkozó részt, amit viszont Traian Băsescu az ANI hatásköreinek túlzott megnyirbálásaként értelmezett, így ezúttal ő fordult alkotmánybírósághoz. A taláros testület úgy döntött, a szenátus alkotmányellenesen járt el, amikor kiiktatta a képviselőház által már elfogadott változatból a vagyonellenőrző testületekre vonatkozócikkelyt,mivel ebben a kérdésben az alsóházé a döntő szó. Az ellenzék ugyanakkor attól tart, hogy a törvény segítségével a kormány az ellenzék zaklatására használhatja az ANI-t.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
Drón csapódott be szombaton Suceava megyében – közölte a védelmi minisztérium.
Hamisak a kormány közelgő lemondásáról szóló pletykák – közölték a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Látogatottsági adatok