2011. január 20., 15:262011. január 20., 15:26
A politikus - aki az EU-tagállamok belügyi tárcavezetőinek nem hivatalos tanácskozásán vesz részt a magyar városban, s ennek keretében nyilatkozott néhány újságírónak - elismerte, hogy mind a bukaresti, mind a szófiai kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz a belépéshez szükséges technikai követelmények teljesítésére. Azonban még mindig nagy problémát jelent a korrupció, valamint az igazságügyi rendszer megfelelő működtetése, márpedig nemcsak a technikai felkészültség a lényeges, hanem a politikai is - mutatott rá. Fontos, hogy a schengeni övezet többi tagállama mindenben bizalommal hagyatkozhasson a két országra. Thomas de Maiziere szerint a végleges döntésnél az EU-bizottság monitoring-jelentése lesz a mérvadó. A következő ilyen beszámoló idén júniusban esedékes.
Franciaország és Németország belügyminisztere, Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere tavaly decemberben közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, közölve, hogy kormányaik túl korainak tartják, s nem értenek egyet Románia és Bulgária márciusra tervezett schengeni csatlakozásával. Mivel pedig ehhez a lépéshez az összes többi tagállam egyetértésére szükség van, a francia-német közös álláspont egyszersmind egyértelművé tette: a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia kell a csatlakozással.
Néhány napja nyilvánosságra kerültek olyan új, európai uniós jelentések, melyek megállapították: Szófia és Bukarest nem áll még készen arra, hogy csatlakozzon a zóna biztonságos működtetéséhez tartozó információs rendszerhez (SIS), Bulgária esetében pedig még a török határ ellenőrzésével is vannak további tennivalók. Traian-Constantin Igas román belügyminiszter viszont csütörtökön, a gödöllői tanácskozáson úgy vélte: országa készen állna a márciusi csatlakozásra.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter szerdán egy budapesti háttértájékoztatón azt mondta: Románia közelebb áll a csatlakozási feltételek teljesítéséhez, mint Bulgária, de az kizárt, hogy a két ország külön-külön csatlakozzon.
A német belügyminiszter szólt még a görög-török határon az illegális bevándorlás megnehezítésére tervezett 12,5 kilométeres kerítésről is. Azt mondta: ha ez megoldást jelent, akkor támogatja az elképzelést. Besir Atalay török belügyminiszter Gödöllőn azt mondta: Ankara és Athén baráti kapcsolatokat ápol egymással, s török részről nem tartják problémának a kerítés megépítését.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.