A tanároknak is különnyugdíjat biztosítanának

A törvénytervezet, amelyet december 21-én nyújtott be a parlamentben honatyák egy csoportja, minden, a közoktatásban tevékenykedő pedagógust érint.

A 15, zömmel szociáldemokrata képviselő és szenátor által beterjesztett tervezet a tanárokra nehezedő stresszel, valamint szellemi és fizikai „elhasználódással” indokolja, hogy az oktatók jogosultak a különleges nyugdíjra. Az illetmény azoknak a pedagógusoknak járna, akik legalább 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek, az összeg pedig a nyugdíjba vonulást megelőző 12 hónap bruttó jövedelme átlagának a 80 százaléka lenne. Az indoklás szerint ezzel a pedagógusok is megkapnák azt az elismerést, amely más, különleges nyugdíjra jogosult kategóriáknak – így a bíráknak és ügyészeknek – is jár, ráadásul az oktatási törvény „nemzeti prioritásként” határozza meg a tanügyet. A jogszabálytervezetet a kidolgozói eljuttatták a pedagógusok szakszervezeteinek is.

Az elmúlt hetekben a parlament olyan különleges nyugdíjat szavazott meg saját tagjainak, valamint a helyi választott elöljáróknak, amely egy három teljes mandátumot kitöltő honatya számára akár 4600 lejes többletjuttatást is jelenthet. A képviselők és szenátorok különleges nyugdíjáról szóló törvényt annak ellenére szavazták meg, hogy azt először Klaus Johannis államfő – azzal az indokkal, hogy privilégiumot jelent a többi polgárral szemben – egyszer visszadobta.

Vasárnap egyébként kiderült: a kormány szombaton alkotmánybíróságon támadta meg a helyi elöljárók speciális nyugdíjáról szóló törvényt. Az indoklás szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert privilégiumokat biztosít egyes helyi elöljáróknak, visszamenőleges hatályú, ráadásul a finanszírozás forrását sem jelölték meg. Mindez azért érdekes, mert a képviselői és szenátori speciális nyugdíjak esetében, amelyeket hasonlóképpen rögzít a hatályos, most elfogadott jogszabály, a kormány nem tett hasonló lépéseket, így azt a második parlamenti elfogadását követően az államfő kihirdette.