2011. április 18., 14:182011. április 18., 14:18
Ez a törvényhozási procedúra kizárja a módosítások és a vita lehetőségét, legfeljebb a kormány egésze ellen nyújthatnak be a parlamentben bizalmatlansági indítványt. Mivel azonban a szociáldemokrata és liberális ellenzék jelezte, hogy nem él ez utóbbi lehetőséggel, szinte bizonyosan törvényerőre emelkednek majd a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció költségvetési megszorításokat lehetővé tevő elképzelései.
Az egyik tervezetet a munkaügyi minisztérium dolgozta ki, ez lesz a „Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyve”, amely új szabályokat vezet be többek között a munkáltatókra, a szakszervezetekre, a munkaügyi konfliktusokra és a kollektív munkaszerződésekre vonatkozóan. Ennek értelmében felszámolják a kollektív szerződések országos szintű megkötését, amelyek eddig rögzítették az ágazati és üzemi szintű megállapodások számára kötelezően betartandó elveket és keretszámokat. A kormány elképzelései szerint mostantól „mikroszinten” kell megegyezést találni.
Ioan Botiș munkaügyi miniszter azzal indokolta mindezt, hogy szerinte ma gazdasági erő és hatékonyság tekintetében nagy különbség van a különböző ágazatok - például a textilipar és az IT-szektor - között. Emiatt az államnak hagynia kell, hogy egy adott ágazatban és üzemben a helyi érdekvédelmi képviselők az adott hely gazdasági lehetőségeihez mérten maguk harcolhassák ki a megfelelő jövedelmet az alkalmazottak számára.
A miniszter szerint ily módon az adott ágazatban és termelési egységben a szakszervezetek valódi erejükről győzhetik meg munkaadóikat. A törvény tehát a gazdaságilag jól menő területeken akár magasabb bérek kiküzdésére is alkalmat ad, de megtiltaná hogy egyes intézményekben a saját költségvetésük szempontjából indokolatlan béremelés történjék.
A kormány feltételezhetően azért tereli az érdekvédelmi egyeztetést az alacsonyabb szintek irányába, mert az utóbbi időben számos országos szintű szakszervezeti tüntetés mögött véltek „politikai indíttatást”, nem pedig valódi képviseleti erőt sejteni.
A szakszervezetek mozgástere mindenképpen csökken, ha a tervezet érvénybe lép. Ezek a szervezetek ugyanis elveszítik jogukat, hogy országos szinten tárgyalhassanak, és ez máris kiváltotta ez utóbbiak tiltakozását. További korlátozás, hogy a sztrájkoló közalkalmazottak nem fognak fizetést kapni a sztrájk idejére, bár egészségügyi biztosításuk továbbra is érvényes marad.
A másik tervezet a tanárok fizetéséről szóló jogszabály, amely tulajdonképpen befagyasztja a pedagógusok béreit és megakadályozza, hogy a 2008/221-es számú törvény szerint 50 százalékkal emeljék a fizetésüket.
A parlament ugyanis még 2008-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy 50 százalékkal emeljék a pedagógusok fizetését. A liberális Călin Popescu Tăriceanu akkori kormánya ezt sürgősségi kormányrendelettel 17 százalékra csökkentette. Csakhogy emiatt több mint 10 ezer pedagógus perelte be a kormányt, és nyerte meg jogerősen a pert az állammal szemben. Így a pert nyerteknek két évre visszamenőleg meg kell kapniuk a különbözetet. A Boc-kabinet szerint azonban erre nincs keret.
A kormány ezért nyújt be most olyan törvénytervezetet, amely egységesítené a pedagógusok bérét, és rögzítené, hogy maximálisan mekkora fizetést kaphatnak a tanárok. A szakszervezetek nem tartják alkotmányosnak az eljárást.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
szóljon hozzá!