A romániai lakosság több elvárásának is hangot ad az ASPES elemzése
Fotó: László Ildikó
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy közvetlenül, vagy pedig a parlamenttel és a kormánnyal együtt valós és mélyreható változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok és Előrejelzések Egyesülete (ASPES).
2025. április 25., 16:212025. április 25., 16:21
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott pénteki közleményben megfogalmazottak szerint a romániaiak legfontosabb elvárása, hogy az alkotmányosan megválasztott elnök írjon ki népszavazásokat, ha nem tud megegyezni a parlamenttel és a kormánnyal, de mindig Romániát helyezze előtérbe.
Az APES szerint az elnöki hivatal reformokra szorul: az intézményt a gazdasági és társadalmi életben szerzett szakmai és gyakorlati tapasztalattal, illetve országosan vagy nemzetközileg elismert tudományos munkássággal rendelkező szakértőkkel kell felölteni.
A korábbi felmérések eredményeivel ellentétben már nem teljesen egyértelmű a Románok Egyesüléséért Szövetség AUR) elnöke, a szélsőjobboldal által támogatott George Simion győzelme az elnökválasztás első fordulójában – derül ki egy friss kutatásból.
Emellett a szervezet szerint karcsúbb parlamentre van szükség:
Hasonlóan a minisztériumok számát és legtöbb 14-re kell korlátozni, tárcánként 2-3 államtitkárral, nem politikai, hanem szakmai alapon kinevezett miniszterekkel, a megyék számát pedig legtöbb 15-re kell csökkenteni.
Ezekkel az intézményi reformokkal mintegy 40 százalékkal csökkenthető az önkormányzati és a központi államapparátus, és jelentősen mérséklődnének a költségvetési kiadások.
– olvasható a közleményben.
A romániai polgárok csaknem 90 százaléka úgy véli, hogy az ország nemzeti érdeke, hogy az EU és a NATO tagja maradjon, de féltik az EU-tól a szuverenitást – derül ki egy friss felmérésből.
A szervezet emellett változást szeretne Románia külpolitikájában, nyitást szorgalmaz Közel-Kelet, Afrika, Ázsia, Kína, India, India, Japán és Latin-Amerika irányában.
A két, magát szuverenistának hirdető jelölt jut be az elnökválasztás második fordulójába – erre a következtetésre jutott a Sociopol közvélemény-kutató intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!