Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság fele szerint az államnak minden helyzetben kötelessége segítséget nyújtani a polgároknak, válság esetén is állami béremeléseket akar, ugyanakkor elsősorban önmagára támaszkodna – derül ki egy friss felmérésből.
2023. október 09., 11:402023. október 09., 11:40
Az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro megrendelésére készített, hétfőn nyilvánosságra hozott kutatás, amelyben a tíz évvel ezelőtti adatokkal hasonlítják össze a válaszokat, rámutat: 2013 februárjához képest idén szeptemberben enyhén csökkent azok aránya, akik inkább egy bizonytalan, de jól fizetett állást részesítenek előnyben egy biztos, de alacsonyabb fizetéssel járó álláshoz képest, bár még mindig ők vannak többen.
Mindez annyit jelent, hogy jelenleg 51,8 százaléknyian vannak azok, akik inkább a jól fizető, de nem annyira biztos munkahelyet választanák.
E kategóriában többségben vannak a férfiak, a 30 év alattiak, a potenciálisan aktív jelenlegi inaktív személyek, a Bukarestben és a nagyvárosokban élők, valamint a magánvállalkozások alkalmazottai.
Míg 2013-ban ez az arány 42 százalék volt, ma 50 százalékos, míg a válaszadók másik fele szerint az államnak csak akkor kell segítséget nyújtania, ha az embernek valóban szüksége van rá.
Mindazonáltal azok aránya is nőtt, akik szerint válsághelyzetben az embernek meg kell próbálnia előbb önmagán segítenie, és csak ezt követően kell állami segélyezésért fordulnia: 81,7 százaléknyian vannak a tíz évvel ezelőtti 72-höz képest.
Körükben a magasabban képzettek, a nagyvárosokban élők, a magasabb jövedelemmel rendelkezők és a magáncégek alkalmazottai vannak többségben.
a 2013-as 36 százalékról 55,3 ra emelkedett. Ők többségükben nők, alacsonyabb képzettségűek, inaktívak, „kékgallérosok”, vidéken élők, alacsonyabb végzettségűek, illetve állami alkalmazottak.
Csökkent eközben azok aránya, akik az életüket megkönnyítő javakat vásárolnának, ha lenne egy kis pénztöbbletük. Míg tíz éve ez 37 százalékos volt, ma már csupán 23,7 százalékos.
Mindazonáltal
67 százaléknyian mondták azt, hogy a romániai termékeket részesítenék előnyben.
A felmérés szeptember 15. és 22. között készült 1550 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,49 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!