A román akadémia vitatja, hogy az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat autonómiát ígért a kisebbségeknek

A Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő egyes célkitűzések elismerésére irányuló igény a dokumentum valamennyi rendelkezésének – köztük elsősorban a Románia és Erdély egyesülését kimondó határozat – elismerését feltételezné. Hogyan is akarják számon kérni a Nyilatkozatba foglalt egyes állítások, elvek, jogok be nem tartását azok, akik nem ismerik el a dokumentum lényegét?” – idézi a román akadémia elnökségének szónoki kérdését a Mediafax hírügynökség.

Az erdélyi románok nemzetgyűlése által elfogadott nyilatkozat harmadik pontja által előirányzott „teljes nemzeti szabadságot” a román akadémia olvasatában nem lehet autonómiaígéretként értelmezni, hiszen a nyilatkozat ennek értelmezését is pontosítja, miszerint „minden nép számára a saját nyelvén biztosítanak oktatást, közigazgatást és ítélkezést” és lehetővé teszik számarányos képviseletüket a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.

Az akadémia szerint egyébként ezen „elvek” érvényesítésével sem adós a mai Románia, és ezt jól példázza az, hogy a magyarok saját nyelvükön ingyenesen tanulhatnak az óvodától a doktorátusig, sokan közülük pedig állami ösztöndíjban is részesülnek. „Nincs olyan oktatási program, amit a magyarok kértek és a román állam ne hagyta volna jóvá. És itt a legbőkezűbbek a feltételek: legyen legalább tíz kérelmező az illető szakon, akiknek a képzése érdekében mintegy húsz tanárnak biztosít fizetést a román állam” – teszik hozzá.

A Mediafax hírügynökség szerint az állásfoglalás Kelemen Hunornak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) március 9-i ülésén elhangzott, az akadémiát is érintő, de részletesebben ki nem fejtett vádaskodására reagált, amelyeket a román sajtó úgy értelmezett, hogy „az RMDSZ elnöke a román akadémiával hadakozik”.

Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat értelmezése a bukaresti parlamentben is vita tárgyát képezte a héten, amikor a képviselőház jogi bizottsága megvitatta és elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét, amely a történelmi dokumentum kisebbségekre vonatkozó ígéreteit iktatná törvénybe. A törvénykezdeményezésről várhatóan jövő héten szavaz a bukaresti képvizelőház.