A liberálisok kihátrálnak a Btk. módosítása mögül

Crin Antonescu, a PNL és a szenátus elnöke csütörtökön a módosított jogszabályok újratárgyalását kérte Valeriu Zgoneától, a képviselőház szociáldemokrata párti (PSD) elnökétől. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselőházban történt kedd délutáni elfogadásuk óta az a korrupcióellenes küzdelemben érintett intézmények, az igazságszolgáltatás és számos külföldi nagykövetség által bírált, a korrupció elleni harcban visszalépésnek tekintett, és az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvét megcsúfolónak tartott módosításokról eredetileg nem állt elegendő információ a rendelkezésére, és utólag valóban úgy tűnik, hogy előfordulhat: hatályba lépésük esetén módot adnak arra, hogy a honatyák kivonják magukat az igazságszolgáltatás alól.

Ezért arra kérte Zgoneát, hogy ismét tűzze napirendre a módosításokat, illetve, ha ez nem lehetséges, miután Traian Băsescu államfő visszaküldi azokat megfontolásra – az államfő még kedden jelezte, hogy nem írja alá őket –, vitassák meg újra. Antonescu közölte: pártja képviselői ezt követően nem fogják megszavazni azon módosításokat, amelyek nyomán lehetővé válhat, hogy a honatyák „szuper mentelmi jogot\" élvezzenek. Antonescu bejelentése nyomán Victor Ponta kormányfő is közölte: a jogszabályt újra kell tárgyalni, egyúttal azzal védekezett, hogy ő nem is tudott annak elfogadásáról, mivel Johannesburgban tartózkodott.

Csütörtökön egyébként kiderült: a módosításokat nem lehet egyszerűen újratárgyalni, mivel azokat már mindkét házelnök – tehát Antonescu is – aláírta, vagyis most már csak az államfő küldheti vissza őket, illetve meg lehet támadni őket az alkotmánybíróságon. A legfelsőbb bíróság élt is lehetőséggel, és panaszt tett a taláros testületnél.

Mint arról beszámoltunk, a keddi ülésen még a PNL összes jelen levő képviselője megszavazta a Btk. módosítását. Akárcsak az RMDSZ 16 képviselője, akiknek nevében egyébként szerdán Máté András frakcióvezető és Márton Árpád frakcióvezető-helyettes is úgy nyilatkozott lapunknak: a módosítások nem akadályozzák a honatyák elleni korrupciós vagy összeférhetetlenségi vizsgálatokat.

RMDSZ: túl gyorsan fogadták el a törvényt

Máté – aki csütörtökön lapunktól értesült a PNL pálfordulásáról – nem zárta ki, hogy a PNL azon tagjai, akik részt vettek a döntést előkészítő jogi bizottság munkájában, illetve megszavazták a módosításokat, valóban rosszul tájékoztatták Antonescut, de azt sem, hogy egyszerűen meggondolta magát. Valószínűnek tartotta, hogy az amerikai, a német, a brit és a holland nagykövetség bírálatai szerepet játszottak ebben. „Persze jogos lehet a tiltakozás, de nem mindegy, hogyan kommunikálták le a döntést, illetve milyen kontextusban. Én is tiltakoztam a telefonok amerikai lehallgatása és a Google-fiókok, valamint a Yahoo amerikai titkosszolgálatok általi megfigyelése ellen, hiszen ezek durván megsértették az emberi jogokat\" – kommentálta az amerikai diplomáciai képviselet bírálatát Máté.

A frakcióvezető úgy vélte, immár hiábavaló jogi érveket felhozni a módosítások mellett, mert egyes politikusok és a sajtó politikai ügyet kreáltak belőlük. „Miután visszakerül a tervezet a képviselőházhoz, javasolni fogom a jogi bizottságnak, hogy hívjuk meg az amerikai nagykövetet, valamint az uniós tagállamok nagyköveteit is, hogy ott mondják el, melyek a konkrét kifogásaik\" – fejtette ki Máté.

Elismerte ugyanakkor, hogy a képviselőház hibázott: azzal, hogy túl gyorsan, az előzetes egyeztetést és a nyilvános vitát kihagyva fogadta el a módosításokat. Kérdésünkre, hogy ezek fényében az újabb voksoláson ismét megszavazza-e az RMDSZ-frakció a módosításokat, Máté kifejtette: ez annak függvénye, hogy az államfő milyen érvekkel küldi vissza megfontolásra. „Az RMDSZ jogi és emberi jogi elvek mentén fog szavazni\" – jelentette ki. A brit, a francia, a német és a holland nagykövet egyébként csütörtökön a parlamentben egyeztetett a jogi bizottság képviselőivel a módosításokról.

Băsescu: fel kellene oszlatni a parlamentet

Traian Băsescu államfő – miközben üdvözölte Antonescu bejelentését - csütörtökön úgy nyilatkozott: azért, amit kedden tett, fel kellene oszlatni a parlamentet. Szerinte ami a „fekete kedden\" történt, elegendő ok a törvényhozás feloszlatására, amiatt, amennyi kárt okozott az országnak. A módosításról szóló döntést egyszerűen „ordenáré rablásnak\" minősítette. Szerda este egyébként a B1 televízióban úgy vélte: egyértelműen el kell felejtenünk, hogy esélyünk lenne belépni a schengeni övezetbe, mivel az Európai Bizottság által összeállított igazságügyi országjelentés parlamenti tevékenységről szóló része nagyon negatív hangvételű lesz.

Az elnök szerint a jelentésben az szerepel majd, hogy Romániában hiányzik a politikai akarat a korrupció elleni küzdelemhez, ilyen bélyegekkel pedig egy ország nem képes növelni a hitelességét az Európai Unión belül. „Ezek az emberek nagy kárt okoztak Romániának\" – jelentette ki Băsescu. Szerinte Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a szenátus elnöke és Valeriu Zgonea, a képviselőház vezetője is felelős a helyzetért – utóbbinak a lemondását is követelte, amiért úgy vette fel a képviselőház napirendjére a Btk. módosításait, hogy azokat előzetesen nem küldték meg véleményezésre a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsmak (CSM).

Oana Schmidt Hăineală, a CSM elnöke csütörtökön úgy vélte: a módosítások nyomán több, bűncselekménnyel vádolt egykori miniszter – Tudor Chiuariu, Monica Iacob Ridzi és Codruţ Şereş – is megúszhatja a felelősségre vonást.

Titus Corlățean külügyminisztert viszont a nyugati nagykövetségek bírálatai háborították fel. A tárcavezető azt rótta fel a diplomáciai képviseleteknek, hogy a sajtóval közölték aggályaikat, nem pedig a külügyminisztériummal. Ha ugyanis utóbbit választják, akkor a román fél magyarázattal tudott volna szolgálni a történtekre.

A Btk.-módosítások kapcsán egyébként fölmerült, hogy az egyes álláspontok szerint a honatyáknak „szuper mentelmi jogot\" biztosító cikkely megszavazása mellett a 253. cikkelyt is oly módon változtatták meg, hogy az a helyi választottakat is mentesíti az összeférhetetlenségi vádak alól. Eddig ugyanis az szerepelt a jogszabályban, hogy a közalkalmazottakat 6 hónaptól 5 évig tartó szabadságvesztéssel sújthatják, ha olyan cselekedetet hajt végre, vagy olyan döntésben vesz részt, amelynek nyomán ő maga, valamely családtagja, vagy olyas valaki, akivel az elmúlt öt évben üzleti viszonyban állt, anyagi haszonra tesz szert.

A módosítás már nem közalkalmazottakat említ, hanem olyan személyeket, akik tevékenységüket munkaszerződés és munkaköri leírás alapján végzik, a büntetési tételt pedig leszállították 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre. Ez azonban nem alkalmazandó előíró jellegű adminisztratív döntések esetén.

A miniszterek és a helyi választott elöljárók azonban nem munkaszerződés alapján tevékenykednek, vagyis elvileg nem vonhatók felelősségre, ha rokonaiknak juttatják az önkormányzati szerződéseket.
Bogdan Ciucă, a képviselőház jogi bizottságának elnöke ugyanakkor a Gândul hírportálnak úgy nyilatkozott: a módosítás nem zárja ki hitelutalványozók büntetőjogi felelősségét, azokét, akik közbeszerzési eljárásokat szerveznek, és ezekkel kapcsolatos dokumentumokat írnak alá, a polgármesterek pedig beletartoznak ebbe a körbe, tehát büntetőjogilag továbbra is felelősségre vonhatók.