Fotó: Románia szenátusa
Romániában, Szlovákiában és különösen Bulgáriában 2022-ben folytatódott az „instabilitás stabilizálódásának irányába mutató tendencia” – állapította meg a Freedom House a kelet-európai és közép-ázsiai országok demokráciájának helyzetéről szóló, szerdán közzétett éves jelentésében.
2023. május 24., 13:152023. május 24., 13:15
Az amerikai civil szervezet szerint a vizsgált 29 országból 11-ben romlott, hétben javult a demokrácia helyzete a múlt évben. Romániáról az Agerpres által szemlézett jelentés azt írja, hogy Bulgáriától és Szlovákiától eltérően az országnak 2022-ben stabil kormánya volt, ami örvendetes fejlemény, tekintve, hogy korábban hosszú ideig törékeny többségű koalíciók kormányoztak.
A Freedom House hét kritérium alapján számolja az országok demokrácia-pontszámát. Az értékelés egy 1 és 7 közötti skálán történik, ahol az 1 a legalacsonyabb, míg a 7 a legmagasabb szintű demokráciát jelöli. Románia demokrácia-pontszáma 4,36, a 0–100-as skálára kivetítve ez 56 százalékos demokráciaszintet jelent. Ez alapján Romániát a „félig konszolidált demokráciák” közé sorolta a jelentés.
Plágiumbotrányok és az ukrajnai háborúval kapcsolatos elfogult nyilatkozatok miatt több miniszter lemondott.
Bulgária és Szlovákia helyzetének részletezése után a jelentés megállapítja, hogy a belpolitikai zavarok ezekben az országokban nem gyakoroltak jelentős hatást a demokratikus intézményeikre és a demokrácia-pontszámukra. Ez annak köszönhető, hogy a politikai vitákat a parlamenti eljárásokkal összhangban oldották meg, és a választókat kérték fel a patthelyzetek megoldására.
Mindezek ellenére tartósabb rendszerszintű korrekciók hiányában fennáll a veszélye annak, hogy az oroszbarát frakciók befolyása Bulgáriában, az erőszakos intolerancia kultúrája Szlovákiában és „az etika krónikus megsértése” Romániában fokozatosan gyengíti a demokráciába vetett bizalmat a lakosság körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!